Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.26.a/4)
1960-02-17
IgÉi d./ Marxizmus-Loninizmus: Az ezen a tar :lya on tárgyalt afBH| rrrag esy 'rés zet ' íjJÍoxiBózó t jv ‘bbk• >pza::éken mar tanultak a '%í;t nevelők. Ez a továbbképzési forma veti fel mindennapi életünk éfjjgp bonyolult elvi és gyakorlati problémáit, Maga^ a téma gazdag HH| SE vita anyagot szolgáltat az életből s o- meg is latszik a kon • vtoP ferenciákon. A legtöbbet ezeken a tanfolyamokon vitatkoznak ifiBfjili I ^B a hallgatók. Vitakészségük konforenciáról-konferenciara_f eg- RKH lődik. Igen érdekes viták folytak az osztályharcróh,különösen • 1BB a falusi osztályharcról. Természetesen sok téves^nezet is akadt. B^B Nem látják világosan, nem-értik, hogy az MSZMP miért nem beszel a kulákság likvidálásáról./Eddig ezt tanultak^. Sokan vannak, ^^^B akik a termelőszövetkezetbe belépett es kivülallo egyem gaz- SBB dák között lévő gondolkodásbeli különbséget a parasztok tér- HB melói konzervativizmusából fakadó idegenkedést a szövetkezeti jmB gazdálkodástól a falusi osztályharccal azonosítjok. Olyanok 9^0 is akadnak, akik pártunk politikáját a kuláksaggal szemben csupán az osztályliarc valamiféle tompításénak tulajdonítom. Az óvónők konferenciáján a két rendszer békés egymás mellett élésének politikája úgy vetődött fel, mint a Szovjetunió tak- g* §^B tikai politikája. Ez a kérdés inkább képzetlense^bol, mmtj w ^^0 rosszindulatból vetődött fel, ame lyhoz sokan szóltak hozza, ^^^B s végül is teljesen tisztázódott. j^0J Elég élénk viták alakulnak ki; Mészáros Zsolt, Marán László és Kovács József né /óvónői konf. ' konferenciáin, i.eoken a konferenciákon is vannak, akiket csak felszólítással lenét jj^^Bj szóra birni. B^B| 2./ Tantestületi ankétok; Az első két arűv. tón a vallás és vallásos világnézet kérd'eseit tárgyalt ék. Igen tanulságosak MMM voltak ezek az ankétok, Ugyanis olyan konkrétan vetették tel ^B a kérdésekets hogy ott megnyilatkozni kényszerültek, yok o^B lyan nevelő nyilatkozott meg, és többó-kevesbo őszintén, - |^B| akiknek ismertük vallásos felfogását. ^Ezt1 a kedvező nelyzetét nem tudták az iskolák jól kihasználni. Jellemző meg, hogy j^^B az őszintén felvetett világnézeti kérdésekre dogmáknál vala- 0 |^B szolnak. Ez pedig nemhogy olvasztaná, hanem befagyasztja a j^B légkört, Elvtársaink mindegyike nincs kellően fölkészülve i-r ^^B lyen feladatokra. Gyenge az agitációs propaganda munka az is- 00 kóláiban. A Ill-ik anketnak az volt a célja, hogy az előző MM ankétokon megtárgyalt világnézeti kérdéseket szakmai tanacs- ^^B kozásokon a szaktárgyaikra konkretizál jók. Ezeket az ameto- B^B kát a szakfelügyelők vezették,. wem mindenütt hoztak meg azt az eredményt, amit vártunk. Legjobban a földrajz uS biológia szakos nevelők tanácskozása sikerült. Ennek volt a lego^bC> ^^0 vezetője is. Színvonalas volt és sok segítséget• adott. Levált ^^0 az az elv, hogy az ankétokat igazgatók vezessék. Ismerix a tantestület problémáit, felfogásét, ^ és a nevelők is jobban ^^0 megismerik az igazgatók gondolkodását. ^^B 3./ 11alános tapasztalatok; Azt tapasztaljuk, hogy a ni ^B kerüTetunkben nev«-éÍ"oiik az anyag tárgyal sa sor.-.n egyre xia|00 tározottabban foglalnak állást politikai, vii.agnozeti k^raa^^0 sekben. Olyan kérdésekben, hogy a kapitalizmus nyujt-e tobbc-t ^B aa emberiségnek vagy a szocializmus, vagy Hruscsov elveőrs j^^B amerikai látogatásának nemzetközi jelentősége.vagy a lur^ikok ^^B és ssputnyikok világnézeti és politikai jolerzcosoge stb. Kér^^0 dósekbon a mi pedagógusaink egységesek. A legnagyobb problémát ^^B nálunk a vallásos világnézet jelenti. Vizsgálódásaink azt mutat-r jók; a vallásos világnezetüeket sem lehet a- onos elbírálás aia ^^B vonni. ^B
