Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1982-10-27
Htt öreg- felmentett. Általiban ők a legjobban rászorulók, azon- HH fl|H bán őket ismerik a legkevesbe a vezetőségek. Náluk leggyako— &BBHE ■ ribb - az alacsony nyugdíj mellett - az egyébként is rosszabb MgtUm szociális körülmény. Gyakori azonban, hogy a párttagok szegjen— ■I nek segítséget kérni. I A dolgozók és a nyugdíjasok között ugyancsak rendkívül eltérő a kereseti lehetőség. A tagdijszabályzat a dolgozók egye3 jö— védelmeit nem tekinti tagdij alapnak /pl. túlóra, műszak- es veszélyességi pótlék/. Nem tagdij alap az egyre nagyobb jelentőségű '‘második gazda- 0 ságban" végzett munka után járó jövedelem. Közismerten a nyugdíjasok, a törzsnyugdij feletti járulékos jövedelemre csak kis mértékben, esetleg 2-5 évig tudnak szert tenni. A magasabb korú, s alacsony nyugdíjas párttagoknál a tagdij mérséklést a tag kérelme nélkül is javasolni kej.' ene. Előrelépést jelentene a nyugdíjasok körülményeinek megfelelő, s önálló nyug— dija3 tagdij-rendszer kidolgozásának meggondolás.,. A törlések okainak vizsgálatánál újra felmerült, hogy a kilépőséknél a már vizsgált üzemi, vállalati alapszerv, s a körzet közötti összhang folyamatos legyen. Az átjelentkezes egy lélek- 0 tanilag is nehéz, a társadalmi munkamegosztásban uj helyre kerülő, s az addig szükebb gazdasági környezettől megváló párttag feladata. Meggondolandó, vajon a gazdasági közösségből való kiválást feltétlenül össze kell-o kapcsolni a szükebb mozgalmi környezettől való elszakadástól? A körzeti én üzemi pártszervezetek egymáshoz való közelítésévei a kilépések száma csökkenthető. Nem mindenütt kielégítő a körzeti - munkahelyi politikai együttműködés. A munkahelyi alapszervek több esetben nem tart j ák számon, hogy a nyugdija- 3aik melyik pártkörzethez tartoznak.
