Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1978-03-21
m 5 ~ ■ B rendezni a pártalapszervezeti vezetőség és a vezetők szü — flfl |<ebb körében /Pl.: Tanács, Állami Biztositó, SZ'ŰVAUT, Cser- H B zőanyaggyár, 9. körzet/. Ilyen kérdésekként tartják számon H B a vezetés belső vitáit, előforduló feszültségeit. Sok helyen, 'fl H félreértelmezve az un. "üzemi négyszög" szerepét, e fórumon H Bf döntötték el a pártszervezetre tartozó kérdéseket. /Pl.: ÁFOR fl Hfl Cs. Papirgyár, Pannónia Szőrme/. Ez ellen a kerületi pórt- Hj ^B bizottság eredményesen fellépett. H Hfl Ezek a szemléletek és módszerek nem erősitik a párton belüli H fl^a demokratizmust, a párttagság felelősségérzetét, kritikai és HH önkritikái szellemének fejlődését. H a pártalapszervezetek színvonalának vizsgálatában kiemelkejfl |B dő jelentőségű a kollektív és személyes felelősség elvének H HJl érvényesülése, a párton belüli egység, és vita. fl ^fl A párttagok döntő többsége személyes felelősséget vállal a fl B párt politikájáért, munkaterületük viszonyaiért, a munkahelyi fl B kollektíva tevékenységéért, fejlődéséért és jövőjéért. A mun- 9 kát akadályozó tényezőkre és körülményekre - keresve ennek H ^fl pártszerü kereteit és formáit - felhívják a figyelmet. H E kedvező szándék és törekvés mellett gondot jelent, hogy a jfl B párttagság jelentős része nehezen nyilvánul meg az alapszerfl vezet legmagasabb fórumán, a taggyűlésen. Szívesebben veszik fl B a személyes beszélgetéseket, a pártcsoporton belüli eszmecsefl rókot. /Pl.: Magyar Posztógyár, MAHART Kikötő, ÁFOR/ fl A taggyűlések aktivitásának alakításában szerepet játszik, jfl B hogy az előterjesztések gyakran C3ak tájékoztató jellegűek. ■ Gazdasági kérdésekben többnyire alternatíva nélküli, a vezető ■ szervekben véglegesnek tekintett terveket,javaslatokat terjesz- I tenek elő. Kevés a vitára késztető előterjesztés. A párttag- I ság vitakészségének kibontakoztatásában hátrányosan hat, hogy I ■I az alapszervezet i vezetőségek nagyobb része még mindig nem 8 ^fl számol be rendszeresen a két taggyűlés között végzett munkájá- 8 'S3)P I
