Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1978-09-27

ségből, a Szovjetunió után egyre több állam^ ismerte el, és IvIdíry^ipország ezzel az elisiTiei'eösel nyelte vissza nemzeti iit£j*­­'-o1.1ens<-;ét, önállóságát. A Szovjetunióval megkötött egyeznie­­nyék tették lehetővé, hogy államok egesz sorával sikerült kan­­^^B ^^^B cso.la.tot teremteni, egészen addig, amig Magyar ország is lelve­telt nyert az ENSZ-be. 3 ezért is elsősorban a szovjet diplo­­^^B ^^^B mácia harcolt, küzdött. ......... A magyar-szovjet kapcsolatok különösen az elmúlt <io évben szélesedtek ki. A Szovjetunióval minden jelentős nemzetközi kérdésben egyetértésben vagyunk. Külpolitikánkat egyeztetjük, ^^^B a nemzetközi fórumokon való fellepeseinket összehangoljuk, szó­ros a kapcsolatunk a szovjet diplomáciává!• Mindez a szociális­ta országok tekintélyének erősítését is szolgaija. _ a Varsói Szerződésnek ós a KGST-nek közösen vagyunk tagjai. ^^^B u ezekben a szervezetekben nem a lakosság számaránya, az allam ^^^B területének nagysága, hanem a tagság számit, bgy kis ország is lehet szövetségese egy hatalmas birodalomnak. 3 ma mar nincs he- ^^^B iye a régi "busmagyarkodásnak", mert nem vagyunk egyedül, egyen.- ^^B rangú tagjai vagyunk a fenti kot - katonai es gazdasági - szói -B áB vezetnek. Ezeket a gondolatokat tudatosítani kell. A fiatal ga— MBK w neráció sokszor nem látja ezeket az összefüggéseket. A Szabad- Bili ■ Európa rádió és más ellenséges szervezetek különféle ragalmai ^^B elleni harc mindennapos feladatot kell,hogy jelentsen. Mi tér­^^B mószetesen azt szeretnénk, ha a szocializmus minél hamarabb győzne, s minél több országban. Ez azonban nem megy egyik nap­­^^B ról a másikra. 3 azt látnunk kell, hogy a Szovjetunió szerepe­­^^B ről, jelentőségéről naponta kell felvilágosító munkát végezni. ^^B ^^B A Szovjetunió és a KGST: A Szovjetunió óriási szövetségi állam, hatalmas gazdasággal. ^^^B ^^^B Mégis az agyi' ttmüködés a kölcsönös érd ekek alap ja n, egymás anyu,— érde’'c':! 'J figv ölembe véve történik. Hosszu-hosszu^éveken at ^^B ez az együttműködés úgy alakult, hogy sokkal kedvezőbb feliete­­^^B lek melle ti: jutottunk hozzá fontos nyersanyagokhoz, mintha azo­­^^B ■ kát a kapitalisti piacokon vettük volna meg. Az utóbbi 4 észtén­^^B dobon kitört árrobbanás késztette a Szovjetuniót is bizonyos arak ^ rendezésére. Ennek ellenére a Szovjetuniótól kapott olaj meg min- jj^^B ■ W dig olcsóbb, mint a Közel-Keleten. Mindezt hangsúlyozni szUksé­­fl^B ■ ges! Mert a nyugati tőkés országokban úgy állítják be, hogy a |H| I szocialista országok minden gondja-baja a Szovjetunió politika­­^^B jának a követkeményc. Pedig a nyugati országok begyűrűző gaz­­^^B dasági válságából adódnak ezek a problémák. # ^^B Kapcsolataink szabályozása a nemzetközi kommunista es munkás­­^^B ■ mozgalom szempontjából is lényeges. Internacionalista kapcso­^^B latoinkat össze kell hangolni, mert testvérpártjaink igen ne­­^^B héz körülmények között harcolnak, segítenünk kell őket. ^^B ■ Az életszínvonal kérdése: Magyarországon az életszínvonal^ma­■ gasabb. Ez történelmileg is igy volt. A szocializmus szamara ^^B a kérdés a híres mondás szerint van felteve: "Lenni vagy nem ^^^B lenni". Ahhoz, hogy legyen, hogy a szocialista rendszer fenn­­^^B ^^^B maradj m, a szocializmus tekintélye nőjön a Szovjetuniónak nagy ^^B erőfeszítéseket kell tennie. A Szovjetunió a haladás, a nopek ^^^B ■ felszabadítása, a nemzeti függetlenségi mozgalmak támogatására ^^B- 3 alihoz, hogy ilyen kedvező a nemzetközi helyzet az államok _ ^^B közötti kapcsolatok alakítására - a Szovjetunió óriási erőfeszi- ^^B ^^^B téseket tesz. Eleget tesz internacionalista kötelességeinek, s ^^B ^^B ezért is alacsonyabb náluk az életszínvonal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom