Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1972-02-25

■ - 31 - B

H ^ . temetéa) száinaránya. Mindezek ellenére az egyházaknak janak az egyházi szertartásokon való aktiv részvételtől H

H ^ különösen a jehovista szektának van befolyása a lakos- és szükebb caa ládi életükben is elrendezzék az ezzel kap- B

^B *'7 k!.ae£b csoportjaira, sőt az ifjúságra is. Az egyhácsolatos kérdéseket. A párt tagjának lenni nem kötelező, de B

H é(j a saekta i3 erősiti tevékenységét. Ennek látható I aki belép a pártba, arra nézve kötelezőek a politikai, szer^cieTpl. a körmeneteken való résztvevők száma és össze- I vezeti és ideológiai követelmények; a pártélet törvényei.

■ tétele. Az idősebbek mellett középkorúak, sőt fiatalok, . . . , B

^B iskoláskorúak is résztvesznek. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani az ideológiai és

^B tömegpolitikai tevékenységben a vallásos világnézet elleni

^B A vallás és az egyházak befolyásának csökkentését lassítharcra, a párttagság helyes magatartásának kialakítására

^B .n Q kerüiet kulturális és általános műveltségének viszonyaz egyházi szertartásokkal kapcsolatban, valamint a polgári,

lagos alacsony szintje, a lakosság összetétele (15.000 ^ társadalmi ünnepek terjesztésére és színvonalának állandó

nyugdíjas korú - a lakosság egy ötöd része!), ^ amely tar| ^ fejlesztésére.

^B tósitja a régi szokásokat és erkölcsi beidegződéseket.^

^B A fiatalok esetében a család, és szülői kényszer szolgál A túlnyomó többségében munkások által lakott kerületben

^B a vallás és hit alapjául s a "kettős nevelés" nem egy esetnein nQgy számbari} de kispolgári rétegek is élnek. Első-M ben okoz konfliktusokat. sorban ők a kispolgári nézetek és magatartás képviselői.

^B Pártunk szövetségi politikájának megfelelően bevonjuk őket

^B A kérdőíves felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettekis a szocializmus építésébe, társadalmi aktivitásuk ki-^

nek csnk öt százaléka lát társadalmi funkciót a vallásfejtéséhez pedig teret biztosit a Hazafias Népfront. Ne^B nalc# főbb mint ötven százaléka a vallás automatikus elaeteilckel azonban szemben állunk, a kispolgári nézetek és

^B tűnéséről beszél. Meglepő, hogy a politikai munkatársak magatartás ellen ideológiai eszközzel harcolunk. A kispol■

^B negyven százaléka, a választott testületek ötven százagári nézetek és magatartás azonban nemcsak a kispolgárság

^B léka vallja a vallás automatikus eltűnését; viszonylag körében jelentkezik, hordozói lehetnek a munkások és más

^B kevesek (13 százaléknak) véleménye, a vallás létének ^ ^ társadalmi rétegek is, tehát túlnő a kispolgárság kereteoka az, hogy nem tudunk helyette más eszményt, erkölcsöt in a ebben van a társadalmi veszélyessége is.

állitani. Figyelemreméltó, hogy a párttagok 70 százaléka

Hl elfogadhatónak tartja, hogy egy párttitkár ogyermekének Az utób5i néhány évben a kispolgári jellemvonások, tenegyházi esküvője legyen. A mindennapi élet tapasztalatai denciálc kiszélesedtek, elterjedtek s fékezőleg hatnak a szóis azt mutatják, hogy a párttagság jelentős része nem cialista közgondolkodás fejlődésére. Leggyakrabban jelent^B látja tisztán, hogy a párton belül a vallás nem magánkező megnyilvánulásai a közömbösség, elvtelenség, önzés,

Ügy, vagy félreértelmezi az állam és egyházak közötti anyagiasság, harácsolás, maradiság, konzervativizmus, elő^B megegyezést. Ítéletek, szubjektivizmus, stb. E megnyilvánulási form

^B kai lépten-nyomon szembe találkozunk egyénileg és a ko^ H

A párttagoktól, de különösen a pártaktivistáktol, bel— zösségekben, a lakóterületeken es a_i üzemben, a

^B jes joggal el kell várni, hogy magatartásukban tartózkod■ : | u H

^