Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1972-02-25
^fi m:, ■ I Az_u,i_ga zda sági randit ás i__rend szer Egyetértéssel fogadták a dolgozók a munkahelyhez kötött- H ^^^B A gazdaságirányitási rendszer változását a dolgozók többséség feloldását, de rendkívül veszélyesnek tartják a munka^^^B ge es a kerületi lakosság megértéssel fogadta, s várakozáserővándorlás óriási méreteit, amely hovatovább a termelő ^^^B sál tekintett a kibontakozás elé. munka folyamatosságát, nagyértékü gépeink működtetését te ■H szik bizonytalanná. Veszélyesnek tartják a munkaerővándor-A ' uj körülmények közt az elmúlt három év sok pozitiv eredlásból eredő fegyelmezetlenséget, a becsületeden végzett ^^^B ményt hozott, mindamellett nem kevés negativ hatás is jelentmunka fokozatos elértéktelenedését. Birálják a kereseti ^^^B kezik, amelyeket elsősorban a fizikai dolgozók birálnak. arányok eltorzulását, a munkások rovására; az anyagiasság Egyetértenek a párt gazdaságpolitikájával, a vállalati munka elburjánzását, amely a szocializmus vívmányait is veszélye nyereség szerinti értékelésével, a vállalati tervezés beteti. A piac-ár-pénz-érték közgazdasági kategóriák ^ ^^^B vezetésével, a választék bővülésével, stb. Viszont birálnak f* ^ tabb érvényesülése, a dolgoknak az élték irányába tör e egy sor kedvezőtlen jelenséget, ellentmondást, melyek hátelmozdulása (hogy mindent 'anyagira iordítanak le) a t ^ v.n.yo an hatnak a dolgozók, főképpen a nagyszámú munkások datban is visszatükröződik. Nem lehet csupán anyagiasság^ ^^^B helyzetére. Felvetik, hogy a becsületesen végzett munka nem nak, a kispolgári nézetek terjedésének tulajd ^ kap megfelelő értékelést; anyagi és erkölcsi megbecsülést. egyes emberek megnovekedett igényéi kielegiteoe er e e en A helyén maradó jól dolgozó munkás hátrányos helyzetbe keelőtérbe került a pénzszerzés, az anyagi javak gyor^ e mit az ügyeskedő, állását változtató, kevesebb értéket sajátitására irányuló törekvés. E jelenseg a jelen égi ey létrehozó munkással, dolgozóval szemben. Az üzemek közép, zet káros kinövése is> amelVben szélsőségek is gya ran e o mm de felső vezetői is nem élnek kellő szigorral a fegyelmefordulnak és következményeiben az elosztás elve eltorzu , ■ H zetlenkedőkkel szemben, inkább udvarolnak, könyörögnek, Ígérvagyis nem a végzett munka mennyisége es főleg minősege M getnek a kilépni szándékozóknak. Elnézik a rendetlenséget, arányában érvényesül. a l°vást, a tétlenséget, a részegeskedést, mert "munkaerő , . • A^+A^-At fokoz- 1I ■ hiány van",ahelyett, hogy a tisztességes, Jól dolgozó - * A dolgozó* úgy vélik, hogy a munka erkölcsi “**“***“, ■ munkásokat megnyernék a fegyelem erősítése ügyének. Azt f ^ ni aaukseges, hiszen társa a mun dolgozók I ■ az üzemekben, hogy a reform, bevezetése során tér* h°<* 3 ^vizsgálat ■ ■ -*■«•*« ">°don előtérbe kerültek a gazdasági kérdések (bér, » százaléka vélekedik úgy, hogy a műnk« ■ H ár, önköltség, rentabilitás, szabályzók stb ) de ezzel 1 kielégítésére szolgál es hasznos a társadalomnak A Jól B H — -Ött annak Jelentősége, aki a ref r^ot munkájá’ ^ozó "»"rt következésképpen ■ ■ megvaléaitja: a dolgozó ember, a munkás. Akad olyan vékel1 ^ezeaiteni. Ügyeskedéssel, 3ok. ■ lemény is, hogy nemcsak helyi, hanem szélesebb körű féle ■"a^inaciokkal es mun a y ^ mint "jól vég- H jelenségről van szó, országosan ható gazdaságpolitikai azor u^arixa nasy0 JÜV® 6 , nem érzékelik eléggé, szemléletről. Ezt károsnak Ítélik. zett, becsületes munkává . 0 6 ^B hogy a munkásosztály hatalma a munkások erdekeben lépne B fel a káros jelenségek ellen. A szó és a tett
