Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1972-02-25
■ - 3 - B ^m H ^H| Bevezetés Mintegy 75 ezer lakost számlál, 80 százalékában munkások ál- Az MSZMP XXI. kerületi Bizottságának 1970. októberi értekeztál. lakott, s a párttagság meghaladja a 4 ezer főt, a Csepel létén helyi viszonylatban vetődtek fel mindazon tudati kér- Müvek nélkül. Fejlődést jelző adat, hogy az - 'obbi években dések, amelyek a párttagság és a párt önki vüli dolgozók:, a 19 ezerre nőtt a rádiót, 16 ezerre a televíziót előfizetők csepeli lakosság mindennapi tevékenységét és életét befolyószáma. Az összes megjelenő napi- és hetilapokból (40 féle) H solják. Megállapította a pártértekezlet, hogy a haladás és a 23.186 példányt fizet elő a lakosság. A szocialista tudatreakció, a szocializmus és a kapitalizmus harca, megítélése s formálást erősiti, hogy a Kossuth Kiadó kiadványait kétszer H kérdéseiben a kerület lakosságának állásfoglalása általában többen vásárolták meg a legutóbbi öt év alatt; 1970-ben minpozitiv. tégy 314- ezer forint értékben, ■ ■ A fejlődés irányát a szocializmus építésének magasabb szin_ Csepelen van az ország legnagyobb - és forradalmi ha gyoméj^H ten történő folytatása határozza meg. Mindamellett, ha felnyokban olyan gazdag - nehézipari gyáróriása, a Csepel Mü■ mérjük a szocialista közgondolkodás erősítéséért, az idegen vek. Dolgozóinak jelentős része a XXI., kerületben lakik. ■ nézetek visszaszorításáért folytatott munka tapasztalatait, nagyüzem a Papíripari Vállalat és a Magyar Posztógyár, mint H szükséges számba venni az adott körü.lményeket, a kerület arkönnyűipari létesítmény, úgyszintén a Szabadkikötő. A többi ■ culatát. A kerületi Párt-Végrehajtóbizottság széleskörűen ipari egység telephely jellegű. Itt található a Duna Mesőmegvizsgálta a szocialista közgondolkodás erősítéséért, az gazdasági Termelő Szövetkezet. idegen nézetek visszaszorításáért folytatott munka tapaszta-H latait és feladatait. A tájékozódás alapjául vette az e té- A munkások átlagbérének alakulása elmarad az országos fej-H makörien folytatott brigádvizsgálatok eredményét, a helyi lődés mögött (1966-1970 között 200 forint az egy főre eső ^B H pártszervezetek jelentését, (amelyek ugyancsak brigádvizsfizetés emelkedése). Ezt tükrözi az OTP-betétállomány is: ■ gálatokon alapulnak), a kerület dolgozóinak és lakosainak az egy főre eső átlag 6.500 forint, amely mind országosan, ■ látókörében jelentkező világnézeti-ideológiai problémákról mind pedig a fővárosban a legalacsonyabbak között van. A.la■ - a Társadalomtudományi Intézet közreműködésén alapuló - ^ A csony a nyugdijak átlagos összege; 12 ezer nyugdíjasra ha-B kérdőíves felmérés nyomán kialakult képet. E kérdőivek 1000 vonta 12 millió forint nyugdij esik, azaz egy főre havi ^B fos mintán végzett empirikus felmérést végeztek. A vizsgálat ezer forint, amiben benne foglaltatik a lakbérpótlék is. H anyagául szolgálnak a pártmunka során jelentkező tapasztala■ is> mindamellett a felmérések hatásfoka szükségszerűen f összképünk ellentmondásos. Ezt fokozza az olyan körülmény B alatta marad egy még átfogóbb, szociológiai-kulturális mélyis, hogy Csepelen továbbra is meghatározó az anyagi kultu■ ségü vizsgálatnak. ra szegényessége, a sok-sok földszintes ház, a peremkerü■ letek valamennyi sajátossága. Meghatározó az oktatási és A_XXIiA_kerület_környezete egészségügyi intézmények elmaradottsága, a kulturális objekn , ,,, , „ , tumokkal való ellátatlanság és a kommunális-szociális léte-H Csepel a varosiasodas erőteljesebb időszakában tart, de mér , sitmények hiánya. magan viseli a múlt számos - eddig le, nem küzdött - örökségét. I. ___ I B
