Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1966-09-23
xtt értékeljék, hogy az a vonalvezetés, melyet munkánkban vittünk jjBap: helyes-e vagy sem. megfelel-e a pártkonferencia határozatainak. ffiBE B Ez komoly ker-i fórum, vigyázni kell, a szerénységre, kerülni kell ■Hfe. az önelégültséget, mert ez komoly veszélyt jelent, ügyelni kell W arra, hogy mentesek legyünk az illúzióktól, mert ez a pártmunká— gaMfff H bi bán nem megengedhető, itt valóság és realitás van. Ezeket kell elem— BQflB /■' . zés tárgyává tenni. Javaslom, hogy legyünk mindennel és mindenkivel flBR Mp szemben következetesek, ha valami jár azonban ne engedjpnk. Természe- _■ . Hl tesen ne mindjárt azzal kezdjük, hogy a csepeli proletariátusról van HjB Rg Következő kérdés a bírálati hangvétel. Szükséges ezt felvetni, mert BH itt is kerülni kell a szélsőségeket, ügyelni kell arra, hogy kit és Hp; miért birálunk. Nem szabad kategórikusaak lenni. Ahol egyes vezetők HK H nem jól működnek, ott nemcsak a vezető személyét kell birálát tárgyá- 9BH vá tenni, hanem összetetten kell vizsgálni a körülményeket is. Egyes 9H| ldb‘ vezetők különleges szokásokkal rendelkeznek, ez azonban csak addig |HB' fogadható el, atnig más embert nem sért. Itt is felvetődik az öné lé, gültség problémája, egyes vezetőknél, akik nem ismerik el gyenge^ ségüket, hibáikat magyarázni próbálják, s nem fogadják el mások BKi W véleményét. Pedig mások véleményét tudni kell a munkában hasznosi- IH tani. Helytelen tendencia van kialakulóban, az ho^y a véleményeket IBHBI ^R kezdik osztályozni. Ez ellen feltétlen fel kell lepni. MH HHb A kommunista erkölcsi norma kérdésébe sok minden bele tartozik. 9H| HHB A kérdés az, hogy hogyan vessük fel ezt a pártkonferencáán. ElsőaMg ■R sorban is úgy, hogy az a kommunista hogyan dolgozik, és él, milyen Ml az emberekhez való viszonya, s a párt normáinak megfelelően visel-HHra kedik~e. A kommunista erkölcsi normák mindenhol és minden párttagra ^Rj azonosan vonatkoznak, itt nincB sajátosság. Ki kell emelni még a lakóterületen végzett pártmunkát. Felvetődött, IMy hogy sok elvtárs a nyugdijbavonulásakor a pártmunka terén is passzi-1B vitásba vonul. Ez fennáll, sőt az is, hogy nem egy esetben alku ^R ^R tárgyát képezi a tagdí jfizetés, különösen volt beosztású elvtársak■R nál. Azonban nem ez a jellemző, a többség ma is hü a párthoz, aktivan jB^Bj • résztvesz a pártmunkában, munkájukért nem kérnek, s nem várnak el— ^^Bl ismerést, jutalmat. Ezeket az embereket ezekért az eredményeikért meg Kell becsülni, mert a mozgalmi munkában bem nélkülözhetjük őket. B| Erre a fiatalokat is meg kell tanítani. A lakóterületi munka igen B^B ^R fontos terület, aa itteni politika alakulásában döntő szerepe van a ■R körzeti pártszervezeteknek. Indokolt, hogy a körzeti pártszervezetek H| hatáskört kapjanak, s egyes ügyek intézésében eljárjanak. A lakóte^R|: rületen élő emberek a helyzetet elsősorban az életkörülmények ala- H ■B kulásán keresztül Ítélik meg, s az itt kifejtett politikai munka ^R rendkívül jelentős. ^R A lakásépitésnól támogatni kell a sajáterőből történő kezdeménye-BHB zést. A gazdasági irányítási reform bevezetése lehetőséget ad a ^R vállalatoknak erre. Itt azonban közös erőre van szükség, egy ^^B ^^BBj akció keretében. Ebben részt vesznek az üzemekben dolgozó kommu nisfca vezetők, ez számukra pártmegbizatás. HH ^R Arra kérem a Pártbizottságot, hogy a öándor elvtárs által elmondot- BR ^R takat és válaszokat fogadja el, azzal a megjegyzéssel, hogy bizonyos ^R HMj kérdésekre pl. párt irányit ás, pártvezetés belső problémája sbb. H ^R| szóbeli kiegészítőben térünk ki, igy ezek a kérdések az Írásos anyag- ^R ^^B bán nem szerepelnek. fl^B H UBra HR
