Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1965-06-30
BH Az ifjúság szemléletét, magatartását igaz, hogy ^bbsé-I téten 2 szocialista szellem hatja át, nagy többségé ak- *1* ■IB tivan, alkotóan vesz részt a szocializmus epiteseben, de ||||B ha csak ezeket hangoztatjuk nem jutunk előbbre. b:M Amikor az irányelveket elemezzük mélyrehatóbban vesszük \ V| ímmfipvelembe, hogy mi tükröződik a gyermekek fejeben, B«M hogyan vetődik fel a kispolgári szemlelet az ifjúság B b BI BNsP körében. Megállapítható, hogy a lumpenproletarsaggal ■B rengeteget kell foglalkozni, /mert ez a rétég a .tispol |UH| ^B rári nézetek számottevő hordozója. ^^B hHhH Iskolárúiban dolgozatok során mértük fel a fiatalok BBHB IliiM szemléletét, elsősorban pályává!osztás szempontjából. WmSm ^^B Ha ’-yon rossz tapasztalatot szereztünk. Helytelen szemu&'/B léi etek, a fizikai munka lebecsülése mutatkozott meg. -jív £## C.| — judo,lányosán meg kell tervezni a rossz nézetek ellem «BBH küzdelmet. Szó volt a különböző eszmei aRmlatoxrol, ^B vallásos ideológia elleni harcról. A^ számok buvuleteoe ^B estünk, s éveken, keresztül nyugodtak volt un.. mo._>t azt látjuk, hogy az egyház ügyesen igazodik a megiMjjBfl változott körülményekhez, es áttette szexhelyet a ple 9 bániákra, s vannak családok, akikről nem is gondoltuic, BW ho’-v oda járatja a gyermeket, modern eszköze*tel^digoz- H| IlfiPpll ntk, s előttünk járnak egyes dolgokból Pl. a közösségi 11ÍI1Í1 nevelésről már 1957-ben Írtak az Eklézsia kiadásában ■P könyvet. Mi erről a kérdésről kb. 2-5 éve beszélünk. ^ |ÉppBf| fek’víj'B az anyag foglalkozik a nacionalizmussal és a hazafias 9BHB| neveléssel is. Sulyps probléma, hogy ez háttérbe szo- BBI rult, mert komoly-trészélyt rejt magában. A pedagógusom 1181111 SBBk nem alkalmazza* a hazafias nevelést, mert félnek ]9BB| ■pipii attól, hogy a nacionalizmus vauja alá esnek. # BHB BHBBjt A pedagógusok kapcsolatban vannak az üzemek dolgozóival, HH szülőkkel, s ennek során sok helytelen szemléletet ^^^B BB van alkalmuk megismerni. Bár általában ezeknek az e be- 9BHB relmek zöme becsületes, komoly munkás réteg, számítani |^^^B lehet rájuk, s fogékony a marxizmus eszméi iránt, ^^B ^B^Bj a mégis küzd súlyos politikai, e kölesi, ideolö iái pro. -B^B TM Témává:al Pl. ha a pedagógusoknak kevés a fizetésük miért ^^^B ^B| nem sztrájkolnak úgy mint nyugaton. Felvetik azt is, hogy ott sztrájkolhatnak is, mert akkor is biztosítva ^^B van a megélhetésük. Ezekkel az emberekkel ifferenciál^^B tabban kell foglalkozni, mert nem rossz indulatból fajj^^B ^^B leadnak ezek a felvetések, hanem tudatlanságból. ■ Gállái et-nö: A nyugattal való összehasonlitás sok esetben felmerül. |^^B fzat ].mázzá az anyag, hogy a turistákat dir-.kt és in- BBj ^^^B direkt módszerekkel készítsük fel a külső hatások :ul ^^^B szemben. Nem lenne helyes ha úgy készítenénk fel, hogy ^^^B amit ott látnak az mind csak kirakat, a mögött más van. ^^^B A felkészítés indirekt módjával nagyobb hatást érhetünk ^^B ^^^B el. Szükség van egyes országok fejlődésének, történelmi ^^^B múltjának ismertetésére, politikai, gazdasági oldalról j^^B egyaránt. Az emberek amikor külföldről visszatérnek a ^^B fényes kirakatokon keresztül hasonlítják össze az életet ^^B ^^^B és elfeledkeznek arról, hogy a szocialista országok döntő ^^B ■BB többsége europa iparilag elmaradott országai közül kor ült BBj ^^BB ___B EH - 7 - b^b
