Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1963-07-03

■

I ■

H c-,// HBHj

■ Igen nagy probléma az uj gyártmányok terén jelent■ kezik, mert a vállalatok egyáltalán nincsenek ősz■ tönözve a gyártmányfejlesztésben. Ez kihatással

■ van a külkereskedelemre.

■ Vállalatunk részéről állandó kapcsolatot tartunk

H fenn a kül .ereskedelmi szervekkel és az egyes üz■ letkötések előtt tárgyalásokat folytatunk velük.

■ Ez azért is szükséges, mert sok külkereskedelmi

■ ember csak a kereskedelemhez ért, műszaki dolgokhoz

■ nem. j^H

m Tekintve, hogy az országban egyetlen ilyen gyárunk

H van, gyártmányainkat a világpiaci szinthez Kell,

m hogy mérjük és ehhez viszonyitva engedélyezzük,

■ vagy sem az uj konstrukció gyártását.

■ Az anyag szól a■, árrendszerről és elismeri annak AH

H hibás voltát. 72 %—os önköltséggel dolgozunk.

■ Amikor uj gyártmányt kihozunk nem az önköltségért

■ adjuk el. Nem tudja senki megmagyarázni, hogy ez

■ miért szükséges. Bár népgazdasági szinten ez emel■ A kedést okoz, de a vállalatnál viszont az ellenkező-H ^ je mutatkozik. Véleményem szerint a jelenlegi ár■ rendszerünkön gyökeres változást kell eszközölni.

■ Ezzel a kérdéssel tudomásom szerint ma is nagyon

■ sok közgazdász foglalkozik. 1959* óta nem történt

■ árrendezés. Előfordult, hogy a múlt hét végén kap■ tűk meg az 1962-ben leszállított gyártmányaink árát

■ és kiderült, hogy a javasolt árat nem fogadták el

■ és most levonást eszközölnek.

■ A nyereségrészesedéssel komoly eredményeket értünk

■ el 1957 után. Azonban az utóbbi években veszített

■ ez a jelentőségéből. Igen bonyolult a kiszámítása

■ és igen sok problémát jelentenek a felsőbb szervek

■ által történő letiltások. A dolgozók tiltakoznak

■ a letiltások ellen és azzal érvelnek, hogy ők meg■ dolgoztak érte.

■ Nem könnyű dolog gazdasági vezetőnek lenni, hónap■ 4P ról-hónapra a terveket teljesíteni, termelékenysó-H get növel ni és gazdaságosan termelni a különböző

H érdekek szeme lőtt tartásával gazdálkodni és ezeket

■ összhangba hozni.

■ Hozzájárul még ehhez a felsőbb szervek egyes kér- flH

H lésekben való merev elzárkózása. 5 évig harcoltunk

■ egy bizonyos dolog fejlesztéséért. Most pedig az

■ átszervezés folytán látják - mivel közelebb kerül■ tek a gyárhoz - hogy mennyire szükség van rá, most

■ már ők maguk szorgalmazzák a beruházást.

■ Az anyagi érdekeltség kérdését kell és lehet is egy-H behozni. Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy ez

■ nemcsak a mi érdekünk, nemcsak vállalati érdek.

■ 1957-ben 24, 1950-ban 19, 1959-ben 17,5,napot, 1962-■ ben 17,4 nap nyereséget fizettünk. A gyár termelése

■ viszont 1956-tól napjainkig ötszörösére emelkedett

■ a {gyártott termékók értéke és a dolgozók létszáma

H nem nőtt lo %-ot sem. Világos az ellentétes tenden- j^H

■ cia, csökken a nyereség visszafizetés aránya s ezlel

■ vészit jelentőségéből. Az önköltséget sem lehet a

H végtelenségig fesziteni. Kell lenni tehát egy ha■ tárvonalnak.

■ I