Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1963-09-20
■ 1957. óta me változott az ifjúsági v ;zetés irányítása. ^Bi I Hiba. ho, ;y tartalmában állandóan változik az líjusagi ^^H I orogram* ISZU., Kilián raoz^aloras sib. fk Az ifjúsági mozgalom vezetése ellen nincs kifogásunk, ■ <pe tartalmi vonackozásában állandóan valtozo, nehez ko| ^szakközépiskolával kapcsolatban: “ivei ezen_tanműhelyek H oldása a gyáron belől történik, problémát jelent, mert HHj ■ e-vos üzemek intenzitásban különböznek. A dzerszamgepgyar flHH ■ sokat vállalt, ugyanakkor más gyárak kevesebbet. Olyan »I ■ probléma is volt, hogy a vállalat vezetés a legnagyobb |H ■ készséggel kívánt segítséget nyújtani*a lenti, az üzemi ■ vezetés viszont nem adott megfelelő segítséget. Bizonyos H szinten a hozzáállás nem mindenütt volt egyiorma. ■ A szakközépiskolával kapcsolatban meg meg kell mondani, ■ hoo'y több mint 2 évvel ezelőtt - araikor meg építéséről / ■ szó sem volt - a Vasmű kérte a szakközépiskola ielépitése- H| ■ nek megvalósítását. Tehát ennek kezdeményezése nem télül-I ről történt, hanem innen indult ki. Sajnos úgy néz ki, ■ ^ ho1'v a kérés teljesítésében elmaradnak az elvtarsak. I W Gyenge az iskola. személyi ellátottsága is. Itt nem a uozep-^M ■ iskolai képzésről beszélek, hanem a szakmunkás képzésről. H A szakközépiskolát végzatt gyermek is mehet az egyetemre. B De ha kivánja szakvizsgával szakmát tud. kapni, xalan sokan ‘^H B vannak, akik azt mondják, hogy egész ifjúságunknak nem - flH ■ tana, hogy szakmunkás képzésben reszesitsua, merő a heti B 2 órában járó szakmunkásképzés után elmehet az egyetemre Hl is az iskola elvégzése kor. I .i.nr et-nő: A pedagógusok között notiéz az egységet megíorsmtoni a H ■ ■” Sa-YM'áiiyu óluictu&ciü alatt. Ez a nevelotaatulcttol is '-'---M ■ KSVíásb vált ki. fi. az osztályfőnaki <mnkalassan H B hozza meg az eredményét és a gyermek szamara me0razlcodta ^H tást jelent az ilyen tanár elhelyezése. -t-ohot-ne B a Vasmű i :en sokat tett az iskolálc érdekében, lit tehetne H ■ még: a szülök nevelését kellen magara vállalni. ■ ■ # v^S a gyermekkel, akkor rendszerint először a szülök kerebe* ■ kell vizsgálódnunk, mert rendszerint clos^ * ^' a°tovább-^B ■ jelentkezik a baj. Meg kell értetnünk a szülőkkel a tovább H ■ tanulás fontosságát is. ffinnek valamilyen xormajat me0 ^ei ■ El^ell^israernunk a szülői munkaközösségek nagy Jelentőséi ■ ■ munkáját és oda kell hatnunk, hogy ezek a munkaközösségek munkája komoly társadalmi munkának számítson. ■ a nevelesi tervvel kapcsolatban: ha az igazgatók meg is ■ ■ icapján a tanmenetet azt nem minden esetben adják> ms^xelolo en tovább a tanároknak. ftzek az ajánl tr nevelesi fór H som mindén esetben megvalósíthatók. TI1 > ^H ■ uttörőmunka: minden evben újat próbálunk adni. idő « ■ hiánya is nehezíti ezt. A közvetett irányítás hatásosabb, ■ mintha közvetlen. Előfordul, ha dirigálják a gyermek ^og■ ijed a mozgalmi munkától. A tervezett romantikát eléggé ■ U nehez belevinni ebbe a munkába. Az úttörőtáborban a ki- ^ ^ ^H ■ sebb gyerekkel csakis a nevelő foglalkozhat. Igyekezni -el ■ a középiskolának minél több növendéket irányítani az ut- Hj ■ törőmunka segítésére. „ , ^ónvü-'i ú-H A pedagógus KIGZ szervezeteket az úttörő munka irányítása H Bt ea és segitéséréíkellene mozgósítani, hiszen ezeu jelenlegi H tevékenysége igen kevés. ■ AO ____________________________■ I ^B
