Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1963-09-20

■ az már kullogásnak nevezhető? Ettől függetlenül nyilván ^9

9 van olyan pártszervezet, amelyik nem áll helyzete magas- 9fl

9 latén. |H|

■ hogy értik a függőségi viszonyt? Félnek az igazgatótól, 99

9 nem mernek ellentmondani nekik? Ha igy van, akkor az rossz. B9

9 Személyes példamutatás sem megfelelő mégfogalmazás. Sze- ■■

9 rintem a párttagok nagy többsége példamutató. Persze van

9 egy-kettő, akik nem ilyenek, van nyilván ezek között ^9

9 olyan, aki szakmai lag nem elég jó, nem elég határózott ^9

9 nevelő,stb. iMindenképpen egyetértek azzal, hogy ezekhez Hj

9 a kérdésekhez határozottabban kell hozzányúlni. ^9

9 Elég sokat határoz meg az anyag. Hogy értik a politikai ^9

9 foglalkozások formáját? Külön értekezletek, vagy beszólge- |H

9 tések formájában? Módszertanilag nem ad az anyag utmuta- ^9

9 tást. Csak arról beszél, hogy mit, :e arról nem hogy mi- ^9

9 ként valósítsuk meg. |H

9 Fodor ot.; Na^y várakozással tekintettem ez elé a pártbizottsági ülés ^9

9 ^ elé. Meggyőződésem volt, hogy a pártbizottsági ülés nagy J^9

9 9 segítséget kell, hogy adjon e munka továbbvitelére. Az j^9

9 értekezlet elején egy kicsit el is keseredtem. 3ok a tenni-^P

9 való, Hogyan lehet ezeket a szoros követelményeket hangoz- H|

9 tatva végezni a munkát. ^9

9 Véleményem szerint talán a legfontosabb kérdés a párttá- ^9

9 goknak, a pedagógusoknak, az egész társadalomnak a szem- !■

9 lélet átalakítása, a reform végrehajtása céljából. ^9

9 Hiszünk-e abban, hogy az iskolareform célkitűzései helye- ^9

9 sek és azokat meg lehet valósítani? Ha hisszük, hogy ez- ^9

9 zel a reformmal előbbre visszük az egész társadalom kul- ^9

9 turális ügyét, akkor abban is hinnünk kell, hogy az egész

9 társadalom felemelkedését szolgálja és ezt meg lehet va- j^S

9 lósitani. Ezek a célkitűzések helyesek, hiszen az egész jj^9

9 társadalom megvitatta. Tehát a társadalom állásfoglalásá- ^9

9 val született. A mi feladatunk az, hogy hogyan valósítsuk ^9

9 meg. kémiaiképpen sem úgy, hogy mondjuk, hanem úgy hogy ^9

9 Jfc megcsináljuk. ^9

9 ^ A Bp.PB.határozatát az iskolareform továbbfejlesztésével ^9

9 kapcsolatosan nőm más mint mi hajtjuk végre, koha nem ér- ^9

9 tcímeztük úgy, hogy az üzemi munkásnak kell a pedagógusok ^9

9 feladatát megoldani, de úgy sem, hogy a pedagógusnak kell ^9

9 az üzem feladatát megoldani. Tehát nem egységesen, hanem 99

9 együttesen kell. Ennek a szemléletiek kialakítása nél- WM

9 kül az iskolareform papir marad, nem lehet megoldáni. ^9

9 A mi társadalmunkban nagyon sokan ilyen helyesen gondolkoz-^9

9 nak, le a baj az, hogy még mindig nem mindenki gondolkozik ^9

9 Így* Első és legfontosabb feladatunk az, hogy felvilágosi- ^9

9 tó munkát végezzünk olyan irányban, hogy minél többen igy ^9

9 vélekedjenek. Az eredmények - az iskolareform feladatainak ^9

9 eddigi megoldása forradalmi tett volt, amit a kerület ^9

9 üzemei és különböző szervei eddig megtettek. ^9

9 Egyre bonyolultabb lesz a gyakorlati munka, mert a pedagó- H|

9 gusok nincsenek megfelelően felkészülve, hogy iáiként olaják^9

9 meg e munkát. Tehát, hogy miként, ezt mi is most tanuljuk, ^9

9 Ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Ezt az uj feladatot ^9

9 uj eszközökkel kell megoldani. Mé^ csak most kísérletezünk, B9

9 és most azért nehéz a munka és azért mutatkozik ilyen sok ^9

9 nehézség, mert a reform gyakorlati megoldására tértünk ^9

9 át. ■

I I