Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
■ I mint munlüsok, parasztok, értölmlsÓBl.k, alkalmazóitok ,é«.zz..aok löreodalmilos m i^b ■ partunk VII. kongresszusa a Jelenlegi atloll körülményeket elemezve orrú az íllöaponlrn Itelyez■ k,d.u. ipegérlelödöben vonnak azok n feltételek, melyek lel,élővé teszik, hogy eljaegilank « volt U jji W kizsákmányolok gyorsabb betlleazko,lését társadalmunkba. Mégis pérlunk VII. kongresszusén a jH S, volt klzaékményolé osztályok tagjai,al szómban megjelölt politlko a párttagság egy róozéb.p zs■■■ K „rt okozott. Ennek a zavarnak az oka, Hogy félreértették a kongresszus erre vonatkozó Irány- IHH Hjf elvett. Olyan kövotkoztoléot vonlok le, Itogy a volt gyárosok, lökések közül alb, okiknak szak- Hígig tudásuk van, bármilyen funkciót eléri,ötnek, !,a lojállsok, a beilleszkednek társadalmi rendszorünk■ üe. Az elvtársok közül egy másik rész viszont azzal nem ért egyel, l.ogy ezek akár a legkisebb B vozftlő junkcióban is dolgozzanak (mérnökként, stb.). j^^^B ■ A párl kongresszusának határozatából egyáltalán nem következik, hogy ha ezek egy része lo-Wm Jlilis, ükkor bármilyen poszton dolgozhat. A kongresszus határozata szószerint a kővetkezőket ^ |B| MM mondja: “Az elmúlt évtized alatt a tőkés és földesúri osztályokat felszámoltuk. A volt kizsák- B B B mdnyolók egy része beilleszkedett társadalmunkba, tiszteletben tartja törvényeinket, más része Bjgf Mi ma is „Uensége rendszerünknek. A volt városi és falusi kizsákmányoló osztályok ellenséges, B törvényes rendszerünkkel szembeszegülő tagjaival szemben éberen védelmezni kell dolgozó né- BB B púnk érdekeit, nng kell akadályoznunk nópellenes tevékenységüket. Viszont népi államunk egyen- ||B B jogú állampolgárként védi mindazokat, akik beilleszkednek társadalmi rendszerünkbe, megtartják gBj törvényeinket.* (A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának határozatából.) ^f|| Az a tény, hogy a volt kizsákmányoló osztályok tagjainak egy része elismeri törvényeinket, s fip nHm lép fel társadalmi rendszerünk ellen, népi demokráciánk, munkás-paraszt államunk erejét B tilkrözi. Természetesen a társadalmunkba beilleszkedett volt kizsákmányolok jelentősebbé része BB B nem azért „em lép fel ellenünk, mert egyetért a szocializmussal, hanem mert olyan erétrel éli W B szemben, amely 1956 után fellépésük realitását teljesen illuzórikussá teszi. Ez a k#eanltó l»a^^B B| tás, az erőviszonyok állása az, amely lehetőséget jelent egy részük étnevelésére. Az ellen- ^B B forradalmat nemcsak katonailag, hanem politikailag és eszmeileg is legjőiÖük. Népünk nagyon ^B B is tisztában van azzal, hogy egy ellenforradalom mit jelent számára. Ez az oka, hogy sem a ^^B ggg nemzeti kommunizmus ellenforradalmi restaurációé eszméje, a “tiszta demokrácia- csábos igé- BB! B| rétéi nem tudják félrevezetni. A volt kizsákmányolók fellépése csak elszigetelt összeesküvésig BB juthat el. Kétségtelen, hogy az ellenforradalom kudarcából a volt kizsákmányolok egy része is |B B vont le következtetéseket. Akkor, amikor fel azt mondjuk, hogy beilleszkedhetnek a volt kizsékj^B B mdnyolók egyenként rendszerünkbe, s ez nem rajtunk, hanem rajtuk múlik, akkor az a meggon^B B fiolás is vezet bennünket, - melyre fenlebb már utaltunk - hogy belőlük is dolgoril kell formál^B B| mink, nekik is meg kell lanulni a befeeülete. életet, Ezért el kell szigetéin! őket azon a téren, ^B ■B hogy polgári mentalitásuk hasson, hogy polltlkailng-eszmeileg kárt okozzanak, de elő kell se- BB B glt8nl, hogy egy részük konstruktív tagjává legyen társadalmunknak. ^B H Másik részük nem nevelhető át, de olyan feltételeket kell teremteni, hogy kénytelen legyen meg- H| ^B húzódni és törvényeinket tiszteletben tartva végezni munkáját ott, ahol erre neki társadalmunk ^B ^B ? ^B
