Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
z«tet kell teremteni, hogy be tudjanak Illeszkedni a társadalomba. Ezt olyan feltételek között lISí'ÍÖ *$fk * kell lehetővé tenni, amely nem sérti a szocialista társadalom érdekeit, s amely nem sérti a 9H|fj |K volt ellenség emberi önérzetét. mm Ezek azok a történelem-politikai körülmények, amelyek a “lenini hármas jelszó* más alkalma«Éil ¥§& zásét tette szükségessé hazánkban jelenleg, mint ahogy a szovjet körülmények között alkal MM mázták. Ezek azok a körülmények, melyek az oaziályharc más formáját, és nem az osztály- WBMB y, |iarc feladását eredményezték a knlák kérdésben, a szocializmus építésének e jelenlegi sza-1; kaszában. Nem liberalizálódást, fle.m á »l»nlnl..MrPáS 1^6«. jobboldali eltiltását Jefcntt .ftg, H| ■B Imnem a lenini hármas jelszó alkalmazását a konkrét magyarországi, MrylrcélU&kei- BEE EB Az osztályharcnak különböző eszközei, módszerei, formái vannak. Nemcsak az erőszakos, ad- HUH miniszlrativ eszközök alkalmazása jelent osztályharcot. Csak ezt elismerni osztályharcnak, az I osztályharc lényegének a meg nem értését Jelenti. Lenin azt tanítja, hogy a proletárdiktatúra |ÉpÉ HE Q nemcsak véres, vértelen, erőszakos és adminisztratív, hanem pedagógiai harc is. A proletárt-B| átus osztályharca nem harc az osztályharcért önmagáért. Az osztályharc mértékét, eszközeit, h|||hB pjjji formáit a proletariátus számára, a szembenálló erők eszközei, ezek mértéke, ellenállásának lÉgEl módszerei határozzák meg. A szocialista átalakításáért folytatott harcban párimLiLJaaittLMrnW. Jél«riL H| HE alkalmazta^, amely annyiban különbözjjL^^YjalHBl^bell.iaakoilattél, amennylbep_.a_lalyba&_ j^^H nUHkttt változások következtében üz^sj^ájyjiMO- má.s .módszeréi alkulmazzy.k a. BE i^nl.wi szuksszban a volt kulákokkai szemköJJr .ajn«ly_a_z_ou b ap éPP.iíar JL^_ efl>'«ég_e_8^araazj BE mm osztály kjaíaluldsáho/^ a szocialista termelési.JtiszqnM^me^rji.ntósélLe.z yezsLoíJablfl*JüM ^^H ahogy a_ Szoyjetujijóbaji. más történelmiJéM9Z$k között,. m43...-__akkor_flZ_JL«&téJílléISL flgttkaéfl-HHj EH szerűen élesebb, eszközeiyel, módszereidéi xezeletL eL.Ebből, kózetkezik.a;LÍ%JlQgI_A_iamídár HE H szövet kőzetbe lépett yolt kulákql' azöyetMaesüJ-kjLek i« Lintjük,. ha_a _ «zogijtli»tu erkob4« és. szp_r BH EH qJaljsta. M.I ÜLtál. cójojk aJajjéP._.YéH.^JHiUlkájátx. ^B; Jelenleg mezőgazdaságunkban a szocialista szektor 77 %, aini azt jelerii, hogy egy óban ^^^H B folyamat kibontakozásáról van szó, amely már most a falu döntő többségében uralkodóvá tette ^^E a szocialista termelési viszonyokat - annak ellenére, hogy sok tennivaló van még ezen a tó ^^^B HE ren - amely lényegében majd a falu egészére kiterjed. A JjirnLelószöY^kezetiJiflXMílfiáJLJBéiti- HE Mm erősöd és óyej a munkás- paraszt.. 8_2dyMftégbea.a. EB séjL Yüh .clöjUővévidsídl^öíLöi, Más dolog az, hogy u termelőszövetkezeten belül bizonyos ^^B különbséget teszünk a káderpolttika szempontjából, főleg a volt kulák szerepét és helyét ille- ^^H ■l tően. Ezt az osztályharc követeli meg, mely a termelőszövetkezetekbe tömörült purusztok különhozó történelmi fejlődéséből következik. E témánál jegyezzük . meg,_hogy.jingyi.oky_Jiralmetjenség _ó.§. jneg.. nem értés. Lajias^aJMé _ftís_ j|Íl|| HE üzemekben a. kétlakiu.kkal_szejnl^.u._J^. egyben_az.l js_ jelenU,..l!Qgy ..az..elytársq.k...oiy. jés ze HE ^^^B ................ ..__^E BHb9w
