Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
H H ■n 9B helyes politikai vonala marxista-leninista szövetségpolitikai elvei és azok gyakorlati megválóaHB BB sitásának az eredményeképpen a munkás-paraszt szövetség megerősödött, a proletárdiktatúra - BBB megszilárdult. Ezalatt az időszak alatt a dolgozó parasztságon kiviil számbujöhető szövetségeké sok, miül az értelmiség és a városi kispolgárság politikai magatartása is a szocializmus épi- BBB ]|sgtésékez való viszonyukat tekintve kedvezően fejlődött. Ebben a fojyamatban jelentékeny tényeaBH |M ző volt a gazdaságpolitikai intézkedések mellett a pártmunka megváltozott módszere, a párt- BBBbI BB funkcionáriusok emberközelsége, a meggyőzés eszközeinek kiszélesedése. 9BB A kongresszus újból nlálmzla, hogy a szocialista forradalmat nem leket csak a kommunisták- H nak egyedül megval sitani. \ kommunisták mint forradalmárok, mint a munkásosztály élcsapa^^B ■I ta játszhatnak és játszanak donié szerepet. De az élcsapat - Lenin szavaival - ‘csak akkor Mk teljesiti az élcsapat feladatait, ha nem szakad el az általa vezeteti tömegektől, hanem valóban B hB BB viszi magával előre az egész tömeget. Szó sem lehet sem miiéle eredményes kommunista épi- BBB BB lésről, lia a legkülönbözőbb munkaterületeken szövetségre nem lépünk a nem kommunistákkal*. BBB j|||§ (Lenin Müvei 33. kötet. Szikra 1053. 21Ü old.) Ebből következik - amit a VII. kongresszus ismételten alá lm zott - hogy államunkban a párton kívüliek - a pártfunkciót kivéve - bármely ■BB| HB közfunkeiéi betölthetnekf ha nőnünk, államunk, szocialista rendszerünk odaadó liiyei. 9BH ^B Végül a párt álláspontját tolmácsolva, Kádár elvtár.s a kongresszusi beszámolóban kijelentet^^^B BB te: ‘Céljaink, a szocializmus alapozásának befejezése, q szocializmus felépítése - osztály- BBB jj^SÜ|j£ Aló'., a munkásosztály céljai é.s . inegv lósilásuk.. osztályharcban megy végbe, A szocializmus BBB §lg érdekei, népünk érdekei nem kivánjők az osziályhare élesedését, ellenkezőleg az a jó, hu SBBj hevessége csökken, formái kevésbé élesek. A párt és a néni állam sohasem fog az osztályfl|H ^B !i irc__élo/é»óre torekodni. Ez azonban elsősorban nem tőlünk, hanem os/lalyellensé leinktől és ^^B a nemzetközi imperializmustól függ*. (Kádár elviáru kongresszusi beszámolójából.) Ebből kö^^B ^B: vetkezik az is, hogy a munkásosztály nem lép fel külön háborúval a volt kizsákmányoló osz-^^ i^^B ^B tályok egyes tagjai ellen. Amennyiben nem sértik meg népköztársaságunk törvényeit, lojális ^^B ^B magatartásukkal boille&zkeclhetnek társadalmi rendszerünkbe. j^^B ^B Mindezek alapján pártunk az osztályszövetségi politika- ki Jakitását - csak nagy vonásokban ^^B érintve a kérdést - a kővetkezőkben jelölte meg; ^^^B ^B A munkásosztály, mint a hatalom egyedüli, kizárólagos birtokosa, pártunk vezetésével kezébe ^^^B ^B vel'o a szabadságjogok, a nemzeti függetlenség zászlaját, megteremtette a szocialista ipart s ^^B ^B vállalta i társadalom felszab idilásál, a szocializmus megteremtését, vezetője és letéteményese ^^^B ^B és csak 5 lehet a vezetője és letéteményese mindazoknak uz o.szlályoroknek, melyekkel a ki^^^B H zsákmányolásmentes társadalmat fel lehet és fel kell építeni. ^^^B M Elv en az osztályhavebnn, mely egy egész történelmi szakaszt jelent, a legközvetlenebb sző-H vetsé;esudolgozó parasztság. Ez a kialakult munkás-paraszt szövetség u gerince, alapja a H proletárt' tus diktatúrájának, ’v többi lehetséges szövetségesekkel v ló kapcsolatunk csak a ^^^B H műn kés-paraszt szövetség alapján valósítható inog. A dolgozó parasztság az, amelynek törté^^^B I _____y*______________________H
