Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.26.a/2)
1957-06-19
■ Diáksz ovetEíg. Wmm g| / november 4.-1 események után, az Ifjúmunkás szövetség 9MH Bf létrehozásával párhuzamosan folytak a/L diákszövetség szer- Bűi jK vezési munkál Is, A diákszövetség szervezését különösen 9H m megnehezíti az, hogy egyrészt a pedagógusok nagy többsége 9^1 B ellenséges érzelemmel viseltetik a kormány iránt, másrészt, jj^H H hogy az Iskolák jelenleg a legjobban ki vannak téve az ^BB H ellenforradalom maradványai támadásainak, i-z a diákok között H nagy ideológiai zűrzavarhoz o a kedélyek felkavarásához Bj vezetett. Fnnek ellenére a Jedlik Anyos gimnáziumban sike« riilt létrehozni egy ideiglenes diákvezetőséget, mely ott ^^B H a diákszövetség munkáját irányítja. ]\ diákszövetség akti^^B H vistáinnk száma azonban Igen kicsi. A szervezet nem képes ^^B Pj fel-venni a harcot a hitoktatás és a fakultatív nyelvok^^B Ej tatással kapcsolatban az iskolában kialakult kormányellenes ^^B ■ hangulattal. I» A Csepeli Technikumban február 5.-én sikerült létrehozni az ideiglenes vezetőséget. Jelenleg a két iskola vezetésének összehangolása s a kerületi diák intéző bizottság van |^BI 0 f oly fim atban • létrehozása Magyar őrszem csapatok, I^B FlŐsz ör is meg kell állapítanunk, hogy az úttörő mozgalom elnevezés me gváltoz tatásat nem tartjuk helyesnek. Az ut^^B törő mozgalomhoz tartózd koro/sztályban a gyerekek politikai ^^B í’eIfogóképesség* nem ''.ehet olyan, hogy megértsék az ilyen |^B változás értelmét. Az úttörő mozgalom alapjában nem követett el elvi hibákat, e gyerekei, szerették a mozgalmat, s Így semmi oka nincs a megnevezés megváltoztatására, Hókkal lé- ^^B üvegeseob énnél az úttörő mozgalom szervezet' felépítésének megjavítása. Ennek érdekében a« úttörő mozgalomban lévő korhatárt lfy-től 18 éves korig kell megállapítani. F? azt eredményezi, hogy az úttörők vezetői elsősorban nem a pedagógusokbői, hanem középiskolai diákokból tevődnének össze. A mozgal ómnak feltétlenül fel kell használnia > cserkész mozgalom BH a hasznos és jó részeit, párosítva mz t a szociálist: építés TM érdekében kifejtett hazafies név élőmunkával. A hazafias nevelés után legdöntőbb o mozgalom proprorr.m Jóban a szórakozás# elsősorban a gyakorlati ^let, túrák, techniV'Di és művészeti képzés stb. mely u mozgalom tagjait erkölcsileg és fizikáig &H lag le kell, hogy kösse, A mozgalom egyelőre nem válhat tömeg- HH mozgalommá, ha nem skr.r az úttörő mozgalom hibáiba esni. Egyenlőre legfontosabb feladatként meg kell említeni a moz- |^B galom vezetetnek kiképzését, a pedagógusok mellett lehetőlég zömében munkásfiatalokból, technikusokból stb. Fzen j^H kf'res"tüi kívánjuk megszüntetni az úttörő mozgalom másik légdöntőbb hibáját, hogy a mozgalmi élet jóformán csak tanulásból az az iskolai ór k értékeléséből és ismétléséből áll. A raj élet az osztályban folyt, sok helyen órarend szerint 8 Így 8 gyerekek, mint kötelezőt fogták fel, A rajok és őráök egyosztályba járó gyerekékből tevődtek össze, ami színtén egészségtelen volt. A pedagógusok igasgatói utasitásrs és nem ttjikáitxkjsz önkéntesen végezték rsjvezet'i munkájukat, ||H ami szintén rányomta a foglalkozásokra bélyegét. ^B Az úttörő mozgalom életrevalóságot bizonyltja az is, hogy ^B egyes Iskolákban a pajtáscsaládok foglalkozása mai napig is rendesen meg van tartva. Így pl. a 232-ben a pajtáscsalád j^B egy nyolcadik osztályos lány vezetésével ma)/ is működik, ^B a Táncsics iskolában is megkezdte működését egy őrs. A Katona ^B ^ORSZÁGOS r< M m - 5 - im
