Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.26.a/1)

1989-04-08

3. A kerület lakosságában, a párttagságban továbbra is Mi a munkásság a meghatározó, azzal együtt, hogy az ipari HM

H vállalatoknál, sajnos a pártszervezetekben is, csökkent

H létszámuk. A nagyüzemi munkások derékhada továbbra is M

Ml kötődik vállalatához. Elkötelezettségüknek is koszonhe- HM

HB t6 hogy a nehéz helyzetben lévő vállalatok teljesítet- 2§|H

ték terveiket. A gazdasági, társadalmi folyamatok azon- HM

BBS bán közöttük is éreztetik hatásukat. Értékrendjükben H|

H| még erős a közösség iránti felelősség, de az értékátren- Ml

WBm ^ deződéseket sokan közülük már nehezen tudják nyomon MMS®

M követni. Mégis: a kritika, a kiábrándultság és az ag^M

Mi m gódás, bizakodás, a társadalmi, gazdasági reformoknak- Ml

H| ségességének elismerése együtt van jelen gondolkodásuk MH

H ban. Többségük még mindig meghatározó bázisa - lm nem

H is mindig a politikai tudatosság szintjén - a kerületi

H pártmozgalomnak. Ezért kezeljük kiemelten a munkásosztály

Mi kerületi "osztagaihoz" való viszonyunkat, tömegkapcsola-H tunkat, körükben a politikai, mozgalmi munka sokoldalú

H fejlesztését. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy jelentős

H er5t képvisel kerületünkben az alkotó értelmiség. Közli-H lük sok szuverén, kritikus módon gondolkodó embert nem

■ tudtunk mindig megfelelő módon kezelni. Ennek és egyes H

Ml ® csoportjaik kritikus helyzetének eredménye, hogy kozer-H zetUk esetenként erősen kihat az egész kerületi lakosság

H • politikai hangulatára. Az eltelt időszak eseményei is |M

H bizonyítják: nem azt várják, hogy helyettük oldják meg ^M

problémáikat, de jogosan igénylik, hogy saját felkészült. aégüket, tudásukat hasznosítva cselekedhessenek. Igaz ^M

^H az is, hogy a párt és az értelmiség viszonya nem a ^ |M

^M párt értelmiségpolitikáján, hanem összpolitikáján múlik.

^^1 Ezért fontos, hogy a pártbizottság egész programjára,

H munkástilusára, belső demokratizmusára, működési rendje^^1 re az értelmiségi lét, és az értelmiséggel való legszo-H rosabb együttlét legyen jellemző.

^M ■