Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.26.a/1)
1985-02-23
Bp Ugyanez elmondható a Kommunális Közös Vállalatra is, amelynek ||1|| ■p; szintén sokrétű hatékony a tevékenysége, takarékos gazdálko||g|| Bg-.: dással, a szolgáltatások szintentartásé.val közmegelégedésre |J9 biztosítja a gyermekjóléti intézmények, üdülők, munkásszálló Sáp jBEf: működtetését - a demokráfiai hullám és létszámcsökkenés követ- BB ^4" keztében ki has znál atban szociális létesitmények más vállalatok /.\?/\ 1B1 részére történő értékesítését, ill. a szabad férőhelyek hasz- BB B| nositását, melynek jelentős bevétele csökkenti a fenntartási Bft költségeket. ^B A Közös Vállalatok között az országban ujsaerü^ talán az első HB H volt a Pannónia Csepel Külkereskedelmi Közös Vállalat, amely ^B érdekellentéteket folyamatosan feloldva közös érdekeltséget HE teremt azokkal az iparvállalatokkal, amelyek termékeit forgal- BB Wm mázzá. Egyesíti az ipari és külkereskedői tevékenységet és si^B Bj| kérésén és jövedelmezően bonyolítja az export-import ügyek inéé- jSB Bp zését. ^B Wm Tisztelt Pártértekezlet! ■H Röviden említést kívánok tenni az 1984. I. 1-vel belépett, majd ^B B| 1985. I. 1-vel további uj elemekkel bővülő közgazdasági szabá^B H| lyozórendszer kihatásairól. ^B HK Az uj szabályozórendszer jelentősen szigorltja a vállalatok BB kötelezettségeit, amellyel egyet kell értenünk a népgazdaság mai helyzetében, az egyensúly érdekében takarékosabb gazdálko^B dásra, az álló és forgóeszközök hatékonyabb kihasználására,^ mm ésszerűbb munkaerőgazdálkodásra, jobb piaci munkára és végső K soron a magasabb jövedelmezőség elérésére serkenti, illetve te- Hl Bffi szí érdekeltté a vállalatokat. A meggondoltabb, szigorúbb kö- j|B ^Bj vetelményekhez jobban alkalmazkodó döntésekre, magatartásra ^Bj inspirálja. Egyetértünk azzal is, hogy jobban honorálja a magas wfl BB jövedelmezőségű vállalatokat, de azzal nem, hogy ma minden olyan ^B BK vállalat "bűnhődik", korábbi beruházásai, vagy akár államköl- 9H Bft csőn tartozása miatt is. Előbbinél duplájára emelt kamatteher Mf B miatt, az utóbbinál viszont az ammortizációból lehetett törlesz-BB teni ez saját forrásból csak 60 %-ot jelentett, ^ost a korábbi BB IKHE 40 % kedvezmény 1986-ban elvész, ill. 1985-ben 20 %. SB H} Az önálló C vállalatok az eddigi tapasztalatok szerint sokrétűen, |H mm számos módon keresik a szigorú szabályozórendszerhez való lehető |^B ^B legjobb alkalmazkodás útjait, módszereit. A vagyonadó mérséklése |B ^B érdekében szigorítják a készletgazdálkodást, csökkentik a készlet^B szintet, vagy példák vannak arra is, hogy a kellően ki nem hasz- ^B ^B nált állóeszközeiket hasznosítják. A Szerszámgépgyár e célból adta ^B mm el a Hungária Műanyagipari Vállalatnak a Szerszámgyárrészleg ^B ^B épületét, átcsoportosítja jobb körülmények közé a szerszám és BB készülékgyártást. Hasonló célból jelentős Uzemterületeket szaba^B ditott fel a technológiai folyamatok átszervezésével és adott ^B ^B bérbe a Kerékpár és Konfekcióipari Gépgyár. A Vasmű szintén ^B ^B értékesítette a több év óta leállított huzalhengermü teljes be- ^B B| rendezését. Megkezdődött az u.n. "liesingelési" tevékenység is, ^B mm ami a készletben maradt, vagy termelésben kihasználatlan gépek ^B ^B meghatározott időre történő és a vállalatokat előnyösen érintő ^B ^B bérbeadását jelenti. Jelentősen jött a szabad gépi kapacitások ^B ^B bérmunkával való lekötése. Van arra is törekvés, hogy felesleges ^B ^B létszám leépítése mellett, a termelékenység növelésének lehető- ^B ^B ségeit keresik részben technológiai korszerűsítéssel, amelyre ^B ■ 58 ______________I
