Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.26.a/1)
1985-02-23
I .... - í I J * ;„„1 a termékszerkezet fejlesztésével, a készletgazdálkodással, az lalat, valamint a Pannónia Külkereskedelmi Közös Vállalat. Az eddigi tapaszta■ időszerű felada i ,^ának javításával, az iparpolitikai feladatokkal, az új vállal- latok azt jelzik, hogy az önállóság és a CSM vállalatok együttműködése elvszc- ^^^B 1 erőforrások c .. ‘ ‘ ‘ ‘ . ' ztalataival, a termelés emberi tényezőinek biz- rübb, a kölcsönös érdekek figyelembevételével történik. A válallatok tevékenysége I to ^m“kSU=vemácv.l <**■»- 1«. I „ á vált hogy a Vállalatot érintő legfontosabb gazdasagpohtika, kérdésekben a I Amel ü etek állást foglaltak, ezek segítették a gazdaság, célok közel teset A I m szervezetek gazdasági rányitó, szervező, ellenőrző tevékenysége tártaim,, fór, . WFRVE7FTFK TEVÉKENYSÉGE-1 mú módszertani szempontból tovább bővült, összefüggésben a part munkamód- * A GAZDÁLKODÓ SZÍJA LK IE\ LKDNYSLGL. I szerének, munkastílusának átalakulásával, a gazdaság, eleiben bekövetkezett vál-I Sásokkal. A fenti megállapítások mellett több esetben -h tapa^ha^ hogy ■ a párttestületek által támasztott poht.ka, követelményeket a parszetvczxtck cs a ^BB I kommunisták nem, vagy csak részben érvényesítették, így a kitűzött céloktól elma ■ atiozik A kerület vállalatainak az ötödik oteves tervidőszakra jellemző dinamikus terme-I ratas nmta avu. lésnövekedését 1980-ban csökkenés, majd azóta mérsékelt emelkedés váltotta fel. I ...... ;jA.M|ru-n iTizdasáeDolitika végrehajtása során számos politikai így például a Papíripari Vállalat, a Csepeli Papírgyár, a Magyar Posztógyár és a ■ A beszámolási ídosza . fc. _ - - igP^ ^ Müvek helyzetének és a korábbi Növénvolajgyár 20-40%-kal növelte termelési értékét. A többi kerület, vállalat R f<Jr.um<,,l11 a ,nk! Asöott fejlesztéseinek megítélése. Az MSZMP Csepel Művek termelésnövekedésének viszonylag alacsony üteme több tényező közös követkéz■ .doszakban meg abs.te tt l^tc£ £ beruházások a továbbfejlődés ér- ménye. A kerületi ipari egységek termelési értéküket 1980-84 közötti időben I környezet, . pinci Hönríen.l „öve,tét n „övékedé. ,«V„v A kerekeddel I clőrcieTzések az érvényben lévő gazdasági szabályzók a vállalatok érdekeit a fej- egysegek s 5 mdFt-os árbevételt érnék cl .984-ben ez több mm 2 .-szerese az 1 lejtések irányiba befolyásolták. A tervezés időszakában figyelembe vett feltété- ,980. ev. árbevételnek. A szállítás, vállalatok árbevételüket masfelszeresere -1 ekben - a világgazdaságban és ennek hatására a magyar népgazdaságban is - M TM Fr-ra - növelték 1980 óta. A kerület, ipar, egysegek termelés, üteme mer-1 máikeres kedvezőtlen irányú változások következtek be. Megállapítható az ,s, seklodott. A val a átok kozott nagyobb különbségek mutatkoztak mint a korább, ■ gyökeres, K _.!• vérrel,aitására a tröszti irányítási és időszakban. Az atlagn.,1 dinamikusabban fejlődött a Papíripar, Vállalat, ezen be■ >ogy a termelés es fejlesztés k; ki. ,öl a Csepeli Papírgyár, továbbá a Növényolajgyár. Nehézségekkel küszködött a I elégítólfmbeia világgazdasági változásokhoz való gyorsabb igazodás, valamint Pannónia Szőrme és a MIRELIT Csepeli Gyáregysége, valamint a Magyar Posztó■ az intenzív gazdasági fejlődést elősegítő folyamat. A CSM vállalatok gazdálkodás, mar. ^^B B gondjai a jelentős fejlesztések ellenére fokozódtak. Nőtt ugyan a versenyképes B termékek aránya korszerűsödött a technológia, de a hozamok jelentősen elmarad- A beszámolási időszakban a CSM szervezeti telepite.se jelentősen változott. Ónálló j^^B B rak a tervezés időszakában megjelöltektől. gvárak lettek - nem tartoznak a CSM-hcz - Híradástechnika, Gépgyár, Quahtal. ^^B ■ Biharkeresztcs, Metallochemia, Székesfehérvári Nchezfemontode. Ezen ónálló szer■ . , ... , • , „:|i„i„f.,i. „vírríti ámk technikáin technológiája vezett vállalatok termelési értéke 1984-ben közel 4 mdFt, dolgozóinak létszáma I ^X^lö díS-kTÚ- »<oo r. a CSM jMM icvékcpyscgcnck öísycs termelési úr.ckc .7A■ mdlVjJ B ■ hatékonyabb Bazddlkoclá.,sal cllcn.ályoyai. A „épgfkcvt, öl,cresscl ugyan, cg „ CSM Sgcrtgamgépgya... ■ dasági követelmények fokozódtak - a tröszt irányításával a Csepel Művek válla- cs a 1 E8'cdi Gépgyárrá ,s. ^^^B ■ latai a tervezettnél alacsonyabb hatékonysággal dolgoztak. A piaci helyzetük rom...., „ , , . .. ...... ■ lőtt csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma. A kihasználatlan A termelés alakulását alapvetően a külpiac, lehetőségek cs a megváltozott korul|^B H állóeszközök száma magas lett, a hazai és a nemzetközi kooperáció a lehetőségek- „lényekhez való alkalmazkodó képesség határozta meg. Az elmúlt időszak tapasz-B hez képest alacsonyabb színvonalú. Nem változott kellő ütemben a termékszerke- talata, hogy' a termelést kedvezőtlenül befolyásolta: az alacsony szintű kooperáció ^^B B zct. A felvett hitelek pénzügyi fedezete nem volt biztosítva. E miatt a legfelsőbb és munkamegosztás, a háttéripar fejletlenségé, részben a kényszerű importgazdal^^B ■ állami szervek folyamatosan vizsgálták a Csepel Művek tevékenységét, gazdálko- kodás, a technika és technológia eltérő színvonala, a szervezettség alacsony szintje. ^B dósának színvonalát Néhány üzemben a termelést akadályozta a folyamatosan csökkeni, dolgozo, let-B szám és szakmai összetételének kedvezőtlen alakulása. B Figyelembe véve a tröszti irányítási rendszerben elért alacsony jövedelmezőségi ■ szintet, a Minisztertanács döntésének megfelelően 1985. július i-től a Csepel Mű- ^ í'.rtrkrZucs: j^^^B B vek vállalatai önállóak lettek. A Csepel Művek önálló vállalatai az egy telephc-B lyen való hatékony működés érdekében a Minisztertanács határozata alapján Igaz-B gató Tanácsot hoztak létre, melynek döntéselőkészítő szerve az Ipari Központ. A kerület, vállalatok, gyárak alapvetően belső fogyasztást elégítenek ki. Ennek B Megalakult a Hőerőmű és Szolgáltató Közös Vállalat, a Kommunális Közös Vál- ellenerő, a népgazdaság elvárásaihoz igazodva, a tokos export 7 ,,-kal növekedett. l ■ ■
