Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.26.a/1)
1985-02-23
HOIIRBüÜK JUZüüP elvtársi Pannónia KKV vezérigazgatója Tisztelt Pártértekezlet! Megtiszteltetés számomra, hogy a Pannónia Csepel Külkereskedelmi Közös Vállalat vezetőjeként 3zót A kongresszus éta eltelt időszakban és a jövőt ille tőén is gazdasági életünkben, de társadalmunk egész fejlődésében kiemelt - de 3 év óta talán mondhatjuk - meghatározó szerepet kapott a külkereskedelem. A KGÜT országokkal, ezen belül is különös hangsúllyal a Szovjetunióval folytatott árucsere biztositja egyrészről alapanyag és energia-ellátásunk bázisát, másrészről stabil felvevő piacot jelent a magyar térmékek számára. ^ _ A szocialista közösség együttműködésének fejlődése jelÉiÉMl ^ lerxtős mértékben befolyásolja népgazdaságunk terméklÉiÉMl szerkezet átalakítási törekvéseit, versenyképességünk fokozása, növekvő minőségi követelmények kielégítése mgm biztosíthatja egészséges cserearányok fenntartását,a b|BhW kölcsönös előnyökön alapuló kiegyensúlyozott kétoldalú kereskedelmet a KGÜT partner országokkal. A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának javitása, az ország adóssagálloinanyának csökkentése csak tudatos, szívós munkával érhető el a konvertibilis elszámolású piacokon. Az ebbe az irányba tett erőfeszítések biztatóak, de elengedhetetlen, hogy tőkés kivitelünk a jövőben is dinamikusan bővüljön. Fokozni kell áruszerkezetünkön belül a magasabb hozzáa^^^^b dott értéket reprezentáló termékek arányát, ezen belül is a gépipari kivitelünket. Versenyképes ár, tartósan egyenletes minőség, szigorú szerződéses fegyelem, aktiv piaci munka eredményezheti konvertibilis exportunk jelentős növelését és igy nemcsak az egyensúly javítását segítve elő, hanem fedezetet teremtve a termékszerkezet átalakításhoz elengedhatetlenül szükséges alapanyag, gép és technológia importnak. A külkereskedelem több mint ‘jo g-03 részesedése a nemzeti jövedelemből a jövőben sem csökken, üzért alapvető feladat a nemzetközi munkamegosztás szintjén is megteremteni a szükséglet és a kereslet közötti összhangot. Ehhez elengedhetetlen, hogy a külkereskedelmi szervezetek aktiv részei legyenek az innovációs láncnak, hogy uj piaci igényeket teremtsen egyrészről és a termelés oldaláról induló müszaki fejlődésnek piacot teremtsen másrészről. A külkereskedelmi szervezeteknek is igazodni, rugalmasan alkalmazkodni kell az uj megemelt követelményekhez, a vál-
