Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.26.a/1)
1970-10-18
B Kának kérdése. A vállalatok egyre inkább megértették, hogy a korszerű terme^^^B ’i j lés érdekében nagy jelentőséggel bír a megfelelő gyártmány- és gyártásfej^^^B ■ A • ' í-ro-7/1 r» oárri fpx/Ál'PnvCPO alalélllpKA Fontos feladatként szerepelt a vállalati tervezés javítása, hiszen a tervuta^B AZ ipari CS gaZUdaagl LCVClkCliyovg ClIcliV i sitásos rendszer megszüntetése után előállott helyzetben enélkül nem lehetséges ^^^B ^B C A' megalapozott, ütemes termelés. A vállalatokat ösztönöztük a távlati fejlesztési iejiooese koncepciók kidolgozására, de mindig fontosnak tartottuk, hogy a különböző ^^^B ^B egységek a reális igények és lehetőségek figyelembevételével dolgozzák ki éves ^^^B terveiket is. Ez a tevékenység a gazdaságirányítás megváltozott rendszerében ^B lényegesen nehezebbé vált. ^^^B ^Bl A tervek összeállítása nagy körültekintést igényel, a különböző szervek cl^^^B ^B válásait figyelembe kell venni, amelyek igen gyakran ellentmondanak egymás^B nak. A tervezés nehézségi fokának növekedése, az új körülmények közötti eliga^B zodás gondjai, az c tekintetben meglevő járatlanság érződik a termelő egységek ■ éves terveiben. Ha összevetjük az éves terveket és a megvalósult tényeket, jól ^^^B A IX kongresszus hosszú távra jelölte meg a gazdaságpolitikai feladatokat. látható, hogy a körülmények és a szükséges tényezők nem kellő ismerete mi^B a feladatok lényeges eleme volt a III. ötéves terv teljesítése, a gazdaságirányíyen pontatlanságokhoz vezet. Néhány vallalat reális tervet készített de nem iási rendszer reformjának előkészítése és bevezetése a népgazdaság dinamikakevés azoknak a száma, amelyek túlzott óvatosságból lényegesen a lehetőségek ^B sabb, egyszersmind kiegyensúlyozottabb fejlődése érdekében. Ezen belül közalá terveztek Az olyan eset sem ritka, amikor az éves tervek megalapozatlan ^B p0nt heiyre állította a termelés és a fogyasztás szerkezetének megváltoztatását. felíutast je öltek meg. Törekedni kell a reális tervek készítésére, mert csak az ^B a külkereskedelem gazdaságosabb és hatékonyabb fejlesztését. Fontos célkitü> yen terveknek van ösztönző halasuk, csak az ilyen tervek adnak megfelelő zés volt továbbá a tudomány és technika gyorsabb fejlesztése, illetve eredméalapot a végzett munka helyes értékélesere ^B nyelnek gyorsabb Ütemű felhasználása, a dolgozók fokozottabb bevonása az irá- Az elmúlt négy ev alatt a kerület különböze gazdaság, egysegeiben d.ffef^B J 'b1 tz ellenőrzésbe renciáltan jelentkeztek az eredmények. Lz a vállalatok különböző adottságaiból, ^B ny*l"Mindezek ^neghatározták, befolyásolták a kerület gazdasági életének alakúlehetőségeiből és a menet közben biztosított különböző feltételekből adódott. Ha ^B lását is Az elmúlt négy év alatt nagyon fontos feladatunknak tartottuk, hogy új irányítási rendszer bevezetésének előkészítését és a bevezetést tekintjük ^^B ^B politikai eszközökkel is biztosítsuk a dinamikusabb fejlődést, a Hl. ötéves terv elsősorban a Magyar Posztógyárat emelhetjük ki mint olyan vállalatot, amely |^B teljesítését és az új gazdaságirányítási rendszer zökkenőmentes bevezetését. a legjobban tudta biztosítani az újszerű körülmények között is a termelés és a ^B Erőnk nagy részét arra összpontosítottuk, hogy egyetlen gazdálkodó egység se gazdálkodás szükséges feltételeit. Bizonyos vonatkozásban elmondható ez a Pa^B ^B kerüljön zavarba, megoldhatatlan feladatok elé az új helyzet és a megváltozott pmpar, Vállalatról is. A kisebb egysegek közül kiemelhetők a Növényolaj.pari ^B körülmények között. Ennek érdekében nagy figyelmet fordítottunk a vezetés es a Szormi konfekció gyáregysegek............... színvonalának, kulturáltságának fejlesztésére, az önállóság helyes értelmező- Az elmúlt két evben nagy jelentőségűvé valtak a szabályozók es az azokból ^B sére a kezdeményezőkészség kibontakozására, a termelés és a gazdálkodás haildüdó lehetőségek, továbbá, hogy a gazdasági egysegek mennyire voltak kepesek alkalmazni, igénybe venni azokat és mennyire tudták elsajátítani a közgaztekonysaganak fokozásara. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt felhasználtuk a különdasagi gondolkodást. ...... ^^B bözö fórumokat a párt gazdaságpolitikájának megértetésére, népszerűsítésére. A tapasztalatok igen eltérőek e térén. A kellően at nem gondolt es közgáz^B ^^B Hasznosnak bizonyultak a testületi, mindenekelőtt a párt-végrehajtóbizottsági dasagilag megalapozatlan intézkedések akadályozzák a fejlesztést. A beruházási ^B ^^B üléseken történt elemző, kritikai és előremutató vállalati értékelések. tevékenység sem értékelhető egyértelműen pozitívan. Nagyon gyakori a lassú ^B BB A beszámoltatások és az értékelések során elsősorban azt akartuk mérni, nehézkes intézkedésből adódó hosszú átfutási idő. A termelés területén, bele^B ^^B hogy a különböző gazdasági egységek, a párt és gazdasági vezetők mennyire érúrtve annak volumenét, választékát és minőségét, ugyancsak meglehetősen vál^B ^^B tették meg a párt gazdaságpolitikáját és mit tudtak tenni megvalósítása érdekétozatos a helyzet. A termelési volumen növekedése közel azonos a budapesti át^B |^B ben Különös figyelemmel kísértük a vállalatok korszerű szervezetének kialakilaggal. E.vényes ez a te.melékenység alakulására is. Mind a tetmeles. mind a ^^B tását ugyanakkor hangsúlyoztuk, hogy a feladatok korszerű megoldásának nem te.melékenység növekedése terén nagyon sok tartalék található meg. amit az ^B ^^B minden esetben a szervezet megváltoztatása az egyetlen útja. A pártbizottság alaposabb elemzés és az átgondoltabb intézkedések hiányában eddig nem tud^B ^^B gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenységében nagy figyelmet forditünk kiaknázni. ^^B toltunk a káderekre. Igyekeztünk biztosítani, hogy a tehetséges, az új iránt fo- A választékbővítés térén több helyes kezdemenyez.es indult el, amelyek ^B ^^B gékony gazdasági szakemberek megfelelő helyet és szerepet kapjanak a feladagyakorlati haszna ma már érezhető. De a kerület vállalatainál esetenként elő^B ^^B tok végzésében. Többek közölt ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhető, hogy az ‘".dúló minőségi problémák arra mutatnak, hogy nem mindenütt tudtak megj^B ^^B új irányítási rendszer bevezetésének első évében a vállalatok már számottevő teVlö belső ellenőrzési íendszeit kialakítani. A gazdaságiiányitás új lendszeré^^B ^^B eredményeket értek el. Emelkedett a termelés volumene, javult a tényleges igént k bevezetése óta javult a vállalatok exporttevékenysége. Az export növeke^^B nyék kielégítésére történő termelés és előtérbe került a termelés gazdaságossádési üteme csaknem azonos a termelés növekedésének ütemével. 1908. janua. ^B H H ■ jB
