Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.25.a/10)
1988-01-25
j A demokratizmus fejlesztése a szocializmus építésének nélkülözhetetlen feltétele. Számunkra továbbra sem minta vagy mérce a polgári demokrácia „pluralizmusa”. A szocialista demokrácia tartalmában és a dolgozó tömegek számára nem lehet kevesebb demokrácia, mint a polgári. A szocialista demokrácia kiszélesítésének útján a fejlődés iránya a marxi értelemben vett társadalmi önigazgatás. A demokrácia a néphatalom intézményeinek, szervezeteinek az egész közösség érdekeit kifejező működésében nyilvánul meg. Feltételezi a különböző érdektörekvések és vélemények ütközését és egyeztetését az alternatívák megválasztásában. Ezért a politikai rendszer fejlesztésében olyan feltételek létrehozására törekszünk, amelyek között lehetőség van a döntési jogkörök megosztásának kiterjesztésére, alternatívák kidolgozására, a döntési és végrehajtási folyamatokban való részvételre, e folyamatok érdemi társadalmi ellenőrzésére. Az önigazgatás azt jelenti, hogy az emberek a politika alakítóiként is részt vesznek a társadalom életében. Ez történelmileg változó politikai intézményrendszerben valósul meg A mai fejlődési szakaszban egyidejűleg feltételezi egy társadalmilag ellenőrzött központi irányítási intézményrendszer létét és széles körű hely. °nkormanyzatok kiépítését a különböző érdekeket kifejező társadalmi mozgalmak, egyesületek létrejöttét szerepük erősödését, tevékenységük gazdagítását. Az erdekek politikai akaratta formálásában a helyi, autonóm konstruktív állampolgári kezdeményezeseket összekapcsoljuk a politikai intézmények különböző szinteken mukodo döntési rendszerevei. Az önigazgatást nem lehet egyetlen törvényhozási aktussal megvalósítani. A társadalmi önigazgatás olyan történelmi perspektíva, amelynek realizálására folyamatosan minden «*m* «*» • »**«• kötelei megérlelődtek. A szocialista demokrácia nélkülözhetetlen része a társadalmi nyilvánosság■ J nyilvánosságnak elsődlegesen a szocializmus jobbítását a társadalom a ^etesg tájékoztatását kell szolgálnia, ezzel is erősítve az. embereknek egymás es a közösség iránti felelősségét. ..... , A nyilvánosság egyben a társadalmi erők mozgásának, a különböző vélemények - LEU megnyerésének, kölcsönös befő!I^n, — A szocializmusban egyidejűleg tartalmazza a közvéleménynek a politikáról alkotóit kri Ilkáját és a társadalmi rendszer iránti bizalmát. A köksönös bizalmat a s^ a Ursadalomirányítás és állampolgári lét alapköveié menyének tartjuk, s a közügyékt e való nyilvános fellépés, alkotó együttműködés feltételének is. A társadalmi nyilvánosság keretei között arra törekszünk, hogy érvekkel, mege,segítsük nemzeti cép.tknnkn PjJUbgJ* a véleménycserét, a vitat az erdekek tutarasa , rangsorolásában nélkülözhetetlen eszköznek tekintjük. 3. jelentős ideológiai feladat, hogy meghatározzuk, miként érvényesüljön a párt vezető szerepe a változó viszonyok között. , A part nem helyettesítheti az egész politikai intézményrendszert h rendszer jótékonysága csak valamennyi elemének rendeltetesszeru mu o isi 11 l_ ______-1 «- - ■ - - - - ------ — -------- - m * - - - ... - - ------■ ---------------- —----------------------------------------------------i----------------i— r ~\
