Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.25.a/10)
1988-01-25
társadalom alkotó erőinek mozgósítására. A demokratizmus egyszersmind a reformintézkedések meghozatalában való részvétel biztosításával megkönnyíti ezek társadalmi ^ elfogadtatását. A reform a stabilitás és a változás egységét teremti meg a szocialista társadalom megújulási folyamatában. Minden reformfolyamat érdekütközésekkel, konfliktusokkal jár együtt. Ezek a konfliktusok jórészt a fejlődés elkerülhetetlen kísérőjelenségei. Megoldásuk halogatása többnyire eltorlaszolja a haladás útját, és még súlyosabb feszültségeket teremt. A konfliktusok természetének feltárása tudományos és ideológiai, feloldásuk gyakorlati politikai feladat. A reformlépéseket minden területre kiterjedően, egymással is egyeztetve szorosan össze kell hangolni a társadalmi élet egyes területeinek fejlődési sajátosságaival. Fejlődésünk mai szakaszában a döntő láncszem a gazdaság megújítása. A gazdasági reformot kezdeményezve, irányítva szükségszerűen meg kell újulnia a politikának. Ebből következik a társadalmi és politikai reformok szükségessége is: a párt, a parlamenti. a kormányzati és az érdekképviseleti tevékenység megújítása; a tulajdonlás és önigazgatás intézményeinek fejlesztése; a gazdasági szerkezetváltás társadalmi konfliktusainak rendezése; az egyenlőtlenségek társadalompolitikai kezelése. Minden körülmények között nagy gondot kell fordítani a kultúra, a tudomány fejlesztésére. Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a fiatalok esélykülönbségeinek csökkentéséhez csak a korszerű oktatás teremtheti meg az alapot, i i 2. A gazdasággal kapcsolatos ideológiai munkában abból a hazai fejlődés tapasztalatain nyugvó felismerésből indulunk ki, hogy a belátható történelmi szakaszba^.a szocialista gazdaság olyan tervgazdaság, amelyben döntő szerepe van a termelőes?.-1 j/ok társadalmi tulajdonának, s amely teret ad más tulajdonformáknak, és az áruterme- j lés törvényszerűségeire, a piaci viszonyokra épít. A tervszerűség a gazdasági fejlődés társadalmi céljainak megfogalmazásában, a gazdasági törvényszerűségek tudatos alkalmazásában jut érvényre. Az árutermelés objektív törvényszerűségei megkövetelik a gazdaság viszonylagos autonómiáját. Az árutermelés és árucsere működési sajátosságainak figyelmen kívül hagyása a gazdasági fej, lődés torzulásához, társadalmi feszültségekhez vezet. A politika feladata az, hogy társadalmi céljainkat a különböző értékekkel és érdekekkel számolva optimálisan egyeztesse az adott időszakban rendelkezésre álló erőforrásokkal, eszközökkel, emberi tényezőkkel, s mindezeket mozgósítsa a reális célok megvalósítására. i A politika elsőbbsége a gazdasággal szemben nem jelenthet voluntarizmust: minden politikai döntésnél számolni kell annak gazdasági feltételeivel és következményeivel. A gazdaság autonóm működési törvényszerűségei objektíve körvonalazzák a politikai cselekvés határait. A politikai tevékenységnek a fő folyamatok tudatos alakítására, szabályozására kell irányulnia. A szocialista gazdaság természetéhez, tartozónak tekintjük, hogy az újratermelési folyamatok ellentmondásosak, érdekütközések során valósulnak meg. A gazdasági me"; L______________J L , r n
