Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.25.a/10)

1985-05-29

! ------------------------------------------------------------------­- a társadalmi hatások sorába tartozik, hogy a fejlődésben időn­ként visszaesés van, ezért fontos lenne a valóság állandó, fo­lyamatos feltárása, az emberek tudatában az objektiv kép tuda­tosítása. Hiányoznak a marxista alapon nyugvó tudományos megha­tározások a szocializmus jelenlegi szakaszát meghatározó kérdé­sekben;- gondot okoznak a sok helyen jelentkező idealista filozófiai gondolatok és a vallásosság erősödése is. A műveltség és a világnézet kapcsolatáról két ellentétes vélemény alakult ki. Az egyik szerint elvben elismerik az összefüggést, de ugyanakkor a művelődésben csak a közvetlenül hasznosítható ismere­tek megszerzésére koncentrálnak. A marxista világnézet természet­tudományos alapjaiból az átlagosnál több figyelmet csak a csilla­gászat, űrkutatás, fizika, biológia kap. Mások a két fogalmat nem kapcsolják össze /fizikai terület/, szerintük nem esik egybe fel­tétlenül a műveltség és a marxista világnézet. Világnézetileg nem tekintették egységesnek társadalmunkat. A hall­gatók többsége a marxista világnézetet vallja magáénak /bár egyes területeken az igazán elmélyült ismeret az eszmerendszerről nem jellemző/. Szerintük a marxizmus hegemóniája érvényesül, de ugyan­akkor megtalálható a polgári szemlélet, az idealizmus és kis mér­tékben a nacionalista, kozmopolita nézetek is, de ezeknek nincs meghatározó jelentőségük, A deviáns magatartás növekedésével úgy tűnik, mintha a vallásnak - mint szilárd erkölcsi magatartást kö­vető intézménynek - nőne a befolyása. Emellett a vallásosság erő­södésének okát főként abban látják, hogy a szocialista intézmények nem kinálnak vonzó közösségi /kis közösség/ életet, érzelmi össze­tartozást. Véleményük szerint az egyházaknak nagy tapasztalatuk, hagyományuk van a fenti űr betöltésére. Bár a házasságkötéseknél és a névadók terén történtek előrelépések, de még igy sem érik el az egyházi szertartások érzelmi telitettségének szintjét. A világnézeti egység szükségességéről kétféle vélemény fogalmazó­dott meg. A világnézeti különbséget történelmi fejlődésünk egye­nes következményének tekintik, sőt egyesek szerint nem is szüksé­ges az egységes világnézet. /Csak az egyes alapkérdéseknél kell meglennie az egységnek pl. humanizmus, a bókéért vivott harc./ , L_------------J 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom