Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.25.a/8)
1988-09-22
r i- 5 -Bérgazdálkodás A bérbruttósítást a vállalatok hitel igénybevétele nélkül végrehajtották. Az I. féléves bértömeg növekedése a kereskedelmi területeken mintegy 6 %-os, a textilipari vállalatoknál 10-11 %-os, egyéb ipari vállalatoknál 15-18 %-os, melynek része az ezévre engedélyezett 2,5 %-os bértömegnövekedés is. A bekövetkezett 2,5-5,5 %-os létszámcsökkenés miatt felhasználható bértömeg keresetszintnövelő hatását is figyelembe véve kevés a bérfejlesztési lehetőség. A gyorsan növekvő személyi jövedelemadó progresszió és az elvonás mértéke objektív és szubjektív hatások együtteseként a teljesítménynövekedést gátló hatású, egyes esetekben teljesítmény-csökkentő. Ez úgy jelenik meg, hogy kevesebb a hajlandóság, a vállalkozás a túlórákra, egyéb többletmunkákra. Nyereség A vállalati célok között továbbra is kiemelt helyen szerepel, mivel a vagyon növekedés fő eszköze. Mértéke jelentősen csökkent, legkevésbé az ÉGV és a Közgép esetében (50 %-os), de a Kontaktáé mindössze 10 %-a az előző évi hasonló időszakénak. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár * eredménye 0 Ft, a Soroksári Vasöntödéé 1 millió Ft, veszteséges volt a Dél-pesti ÁFÉSZ (- 1,7 millió Ft), valamint a Faipari Kutatóintézet (-2,7 millió Ft). Fejlesztés r Az elvileg nagyobb szabadság nem jelentette a fejlesztések bővülését, már (pl. Habselyem, ÉGV) sokat költött ilyen célokra. A fejlesztés korlátái, gátjai:- a magas (vissza nem igényelhető) forgalmi adó,- a lízing drágasága (az ÁFA miatt is) általában az első évben veszteséges,- középlejáratú hitelek nehezen kaphatók, kamatuk túl magas,- a használt gépekre is kell ÁFA-t fizetni,- még az eredményes vállalatoknál sem keletkezett fejlesztési többletlehetőség. ti J
