Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1985-05-09
r 'i [ - 2 -1985-ben három évre előre dönteni kellett a bérszabályozási formáról, miközben itthon nem működtek jól a piaci szabályok, gyakran visszamenőleges hatályú uj szabályzók jelentek meg. Bzévben és 1986-ban dönteni kell a vállalatirányítási forma kérdésében és igazgatót, vezetőséget kell választani, Ezer— vezeti és Működési Szabályzatokat kell kidolgozni. » Ezentúl felfokozott politikai érdeklődés előzte meg az MSZMP XIII. kongresszusát várva azt, hogy milyen gazdaságpolitikai állásfoglalás születik. ^ II. Ilyen háttér mellett a kerületi gazdálkodó egységek - a szokásosnál nagyobb különbségekkel - 1984-et jó eredménnyel zárták. Termelési, árbevételi és exportterveiket csökkenő létszám mellett teljesítve jelentős különbségek keletkeztek a nyereség számbavételekor. Jelentősen csökkent a Kontakta Alkatrészgyár, a Hazai Pésüsfonó és Szövőgyár nyeresége /10,0 illetve 15,6 millió Ft-ra/ az előző évinek 5,3 illetve 18,7 %-ára. A Soroksári Vasöntöde 355 mFt veszteséggel zárta 1984-et. A Habselyem Kötöttárugyár 41 %-kal növelte nyereségét. ^ A vállalatok minden szükséges intézkedést megtettek a zavartalan évkezdés érdekében. Az éves terveket általában időben elkészitették és testületek elé terjesztették elfogadásra. A tervek készítése sajátosan tükrözi az uj szabályozórendszer nyereség-centrikus voltát. Kiszámolták a kötelezettségeket - hitelvisszafizetés, állandó adók, stb. - és utána a dolgozókat is megnyugtató bérfejlesztés adóterhei tisztázása, majd az érdekeltségi alap meghatározása következett. Ezután, ebből visszafelé tervezték meg az árbevételi, forgalmi, export stb. tételeket. így sajnos a piaci hatások elemzése háttérbe szorult. / !-----------------------J