Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1984-12-13
i »- 5 Az átlagos kerületi egy főre eső termelési érték éves összege ^^2 e Ft-ról 592 e Ft-ra emelkedett, ami ji-os növekedést jelent. Ezen érték alatt alakul a textilipari vállalatok, felette a többi ipari egység /vállalat, szövetkezet/ mutatója. Közel 1,5 millió Ft termelési értéket állit elő a KEMJKÁL, a Csepel Autó 2.sz.Gyára, és a Materiál Kisszövetkezet egy-egy dolgozója évenként, A vállalati és szövetkezeti gazdálkodást a VI, ötéves tex'v eddigi időszakában a lótszámhelyzet Jelentős romlása mellett számos tényező nehezítette, A népgazdaság nemzetközi fizetőképességének megőrzése érdekében kényszerű importkorlátozások léptek életbe a tervidőszak közepén. Ennek eredményeként az ütemes termelést és a folyamatos raunkaellátottságot mindennapos operatív vezetői intézkedésekkel lehetett csak fenntartani. A szigor éelső rend ellenére is voltak objektiv körülményekből adódó munkaellátottsági problémák. Időszakosan megnőttek a készletek, romlott a vállalatok pénzügyi stabilitása. Az átmeneti import-stop feloldása után az importreferenciakeret-szabályozás bevezetése általában enyhített a helyzeten. Továbbra is komoly problémákat okoz azonban azoknál a vállfátoknál, amelyek termelésüket csak jelentős tőkés import /alapanyag, termolőberendezés, alkatrészutánpótlás/ felhasználásával képetek fenntartani. /Habselyem, HFSZ, Kontakté, Budalakk/ Ezek az egységek is azon vállalatok körébe tartoznak, amelyek az elmúlt tervciklusokban jelentősebb fejlesztéseket /licencek, termelési eljárások és berendezések vásárlása/ hajtottak végre. így a működtetett technika és technológia, valamint az exportkötelezettsógek kényszeritik a tőkés import felhasználót. A beszerzési lehetőségek beszűkülése kényszerítő erővel hatott a tőkés import hazai, vagy szocialista relációjú termékekkel történő kiváltására. E téren fellendült az ujitómozgalom is. Mindezek együttes hatásaként - a népgazdasági elvárásnak megfelelően - számos importpótló megoldás került bevezetésre. Ez azonban felszínre hozta, hogy a hazai és szocialista háttéripar szállit6kószsége-cs képessége nincs felkészülve és kellő módon érdekeltté téve a tőkés import kiváltásában^ • / • L--------J r n
