Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1978-05-11
\ \ és a SZOT Elnöksége együttes rendelete a társadalmi és gazdasági szervei közös feladataként jelölte meg az üzemi demokrácia fejlesztését. Biztosítva a munkamegosztást, melyben a párt, szakszervezet, KISZ és gazdasági vezetők sajátos eszközökkel és módszerekkel járulnék hozzá a feladat megoldásához. _ , Ennek a munkának politikai irányítója, felelőse a partszervezet. A XI. Kongresszus határozata követélményként állítja a pártszervezetek ele, hogy legyenek motorjai az üzemi demokrácia kiteljesedesenek. Az üzemi demokrácia fórumainak gyári szabályozása elkészült. A szervezeti keretek biztosítottak, a dolgozók ügyében ott döntenek es azok, akik a legjobban ismerik. Tartalmi munkát kell továbbfejleszteni, ugyanis gazdasági vezetőink többségének nem képezi munkaja<szerves részét az üzemi demokrácia gyakorlása. Dolgozóink tulajdonosi szemléletének alakításában, közéleti aktivitásuk fejlesztésében sok a tennivaló. Még ma is jellemző, hogy különböző fórumokon nagyobb hangsúlyt kap a dolgozók jogainak képviselete, érdekvédelme, mint a kötelességek teljesítésére való mozgósítás. ^ Az üzemi demokrácia fejlesztéseben a legfontosabb feladatunknak tart— iilc • _ testületi tagok felkészültségének biztosítását, egy-egy döntésre kerülő témában a szakmai, politikai, és társadalmi szervezetek vezetőinek segítségével.- minden szintű vezetőnél követelményként támasztjuk az üzemi demokrácia betartását és betartatását, melyet munkájuk megítélésénél külön értékelünk.- dolgozóink tulajdonosi szemléletének fejlesztését.- az információs rendszer megerősítését. III. /"'> | MUNKABÉR, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK, SZOCIÁLIS HELYZET A Központi Bizottság határozatának szellemében jövedelempolitikánk kialakításában törekvésünk volt a szövök és egyéb fizikai dolgozók anyagi helyzetének javítása. Erre orientáltak a bérpreferenciák, melyekkel a textiliparban dolgozók alacsonyabb szintű keresetét kívánták rendezni. Mennyiben tettünk eleget az elvárásoknak, azt a 4.sz. melléklet igazolja. Eszerint 5 év viszonylatában a bérszínvonalunk 27.6 százalékos növekedést ért el, ebből munkás 38,6 %, ezen belül szövő 40 %. Teljesítménybérben dolgozók számának alakulása 1976-ban 49.7 %, 1977-ban 68,7 %. E növekedés mellett még mindig fennáll és feszit a különbség más iparágakéhoz képest. Az elmúlt időszakban általánosan bevezetésre került a műszakpótlék, mely gyárunkban nem jelentett nagy változást, mivel korábban a három műszakban dolgozóknak 500 Ft fix, + 10 % éjszakai pótlékot fizettünk. Termelésálokulásunkat az 5*sz. melléklet tartalmazza, mely mutatja hogy a kereset növekedés párosult a termelésfelfutással. Bérpolitikánk további alakítása változatlanul szükséges, mert még I ~ ^-_l r n
