Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.25.a/4)

1969-08-21

ló kapcsolata miatt - a bérgazdálkodásra lényeges hatást non gyakorolt. A végrehajtott bérfejlesztést a vállalatok nagyobb részben a termelékenység ösztönzésére, kisebb részben a még meglévő arány­talanságok megszűntetésére, minőségi munka premizálására össz­pontosították. Rá kell mutatni arra is, hogy a bér tömegűn bűiül emelkedik a ^ minőségi bér hányada. Ennek az a kedvező hatása, hogy a továb­bi technoló .iái fázisokon élőmunka megtakarítást eredményez. /Habselyem, Hazai, Szövütközetek, Gépipar/. A premizálás tekintetében kialakulóban van egy olyan helyes szem­lélet, amely szerint a középvezetőket nemcsak bizonyos ülőre kitűzött feltételek, hanem égész tevékenységük alapján értékelik /Hazai, Habsclyom/. A gazdálkodó egységek belső mechanizmusának fejlődését a ter­vezésben bekövetkezett figyelemre méltó változás is jellemzi. A tervezésben a termelés beosztása helyett egyre inkább a pi~ |pt aci igények kielégítésétői függő nyereség centrikus tervezés kerüli; előtérbe /Habselyem, Hazai, Kontakta/. A váll .latok egy része foglalkozik közép-, kisebb mértékben hosszútávú terv készítésével, E tervek célkitűzései a termelés növelése, a,gyártmányválászték bővitése, beruházások, munkaerő gazdálkodás. Van olyan szemlélőt, amely a hosszabb távú tervezést ma nem lát­ja reálisnak és megalapozhatónak a közgazdasági terelök szaka­szos érvényességé miatt. A gazdálkodó egységek rendelkezhetnek no. is olyan információkkal, amelyek alapján megjelölhető az ösztönzők, a piaci igények változásának tendenciája és igy egy hosszabb távú terv koncepciója kialakítható, gazdaságilag megalapozható. E tervet azután már csak pontosítani kuli. I- 9 -L.---------J

Next

/
Oldalképek
Tartalom