Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.25.a/4)

1963-05-31

. r _ O —.

«

Az újítások törvényesBégének vizsgálatainál nem egy esetben találtúr1 olyan újításokat, mint a Motor öntvénygyárban a 2. ?5o3/19o2. neplos^umr. újítási úgy. il szám alatt benyújtott újítási javaslatot elfogadtuk és a kalkulált megtakarítás 4 $-át az újítónak ujitasi dijként^ivixi-zették, azonban, az ujitáa szerinti gép kivitelezése nem történt neg,

Kern egy vállalat nem fordit kellő figyelmet a kötbérekre, így pl & Habaelyem-Kötöttárugyárban 1959-ben Összesen 223.ooo Ft kötbért fizettek ki, 1960-ban 436.800 Ft~o t, 1962 v I. félévében 719.777«-Ftot. Tapasztalható olyan jelenség is,,hogy egyes vállalatok a jó kapcsolat” megtartása érdekében nem érvényesítik kötbérigényükéi;,,

1 Ezt tapasztaltuk a Közért részéről a Sütőipari V. felé ás a Soroksár.

Vasöntöde részéről a kivitelező felé.

A felsorolt példák arra engednek következtetni, hogy ahol nem kifejezetten bűncselekmény utján keletkezik kár a társadalmi tulajdonban.;, ott a vezetők ébersége eltompul,

0^ A2 elmúlt 0vh.BA^özonbcuD tapasztalható volt különböze társadalmi suöí. veknél olyan jelenség is, hogy a túlzott bizalom, a szigorú, következetes és szakszerű ellenőrzés hiánya bűncselekmény e,követését .. te lehetővé. Ilyen eset volt Sulyok Szilárdné ellen indult büntető eljárás. Nevezett 1958. szeptemberétől 1963.januárjóig a Fővárosi Elektromos Müvek pesterzsébeti üzemosztalyán a szakszervezeti bizottságban tevékenykedett. E minőségébe0 a szakszervezeti tagkünévcserék után a tagsági könyvek egy részét nem adta viasza a dolgosom, nak, a tagsági dijat azonban továbbra is szedte, igy 3.534.- Ft-ot elsikkasztott. Itt még meg kell azt is említenem, hogy az illetékes szakszervezet a cselekmény felfedése ut m csak a rendőrség .lelhívására tette meg a feljelentést. ,

A másik ügy Pesti Aladás sikkasztása volt. Nevezett r. ooroksari vasöntödében társadalmi munkában könyvbizományos volt. 1962-ben 23.243 Ft értékben vett át könyvet, melyből 6,614.- Ft-ot elsikkasztott. Végül a harmadik eset Dumcsák Lászlóaé sikkasztása. Nevezett a bor tex KISZ gazdasági felelőse volt. 196o. május 14-től ez év elején n 12.000.-Ft-ot aolckasztott a KISZ pénzéből. Cselekményét úgy kövezte el, hogy hamis pénztári jelentéseket készített éa küldött fax a z-s központba'. Az is előfordult, hogy három hónapig egyáltalán nem 0. jelentést.

E bűncselekmények szigorúbb és alaposabb ellenőrzésekkel korábban felderíthet Ők lettek volna . Hogy a kellő szigor nem_volt meg mind*” esetbm, azt különösen Sulyok Szilárdné esete bizonyltja, akinél miután nyilvánvalóvá vált a sikkasztás, vonakodtak az illetékesei! az egyébként törvényileg kötelező büntető feljelentőét megtenni.

Egyes szervek és Vállalatok bűncselekmények gyanúja esetén nem fordulnak azonnal a bűnüldöző szervekhez, hanem maguk próbálják az ü~ gyeket felderíteni és miután ez nem vezet eredményre, a cselekmény elkövetése után, késve tesznek feljelentést. Ez természeteden r.* \ vül megnehezíti a nyomozó szervek .munkáját. Ilyen eset volt pl az OTP kerületi fiókjánál, mikor az egyik pénztárosnő 9.000.-Ft-tni többet fizetett ki. Az OTP napokon ker0s2ti.il kereste, kutatta ki vezette fel a pénzt, a számításba jöhető gyanúsítottnál is elj-rtak és csak azután tették mag a feljelentést. Természetesen a tulfizetett összeg nem került meg.------—-------------------------—------------------------------------