Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1962-03-09
! '- 4 -•' -A nyílt vitádnak, beszélgetéseknek, témái különösképpen a válással, a nacionalizmussal függnek össze. Vitáik itt már mélyebb tartalmat kapnak /jellemző példa: Ibhetett-e *rinyi íliklós haladó, ha egyszer vallásos volt?/ Találkozunk még elvétve olyan véleménnyel is, különösön akkor, ha' olyan problémák foglalkoztatják őket, molyok helytelen' következtető sokkol járhatnak; A társadalomban meg meglévő Icommunistaellcncs nézeteket, mint probL ómakat félve vetik fel, kov-ésb merik vita tárgyává tenni, mert félnek az esetleges reakciós megbélyegzéstől. Ebben a korban sokkal világosabban látják az osztályharc gazdasági, politikai formait. Közelebb'kerülnqk ahhoz, hogy az elmélet az ideológia fegyvere ogy^egy osztály közében, történetileg értik és átérziki « ifjúságunk helyzetét tárgyalva megállapíthat,juk, hogy az iskolák - figyelembe véve az életkori sajátosságokat - céltudatosan alakítják a tanulók materialista világnézetét, A szaktudományok tényanyagai .e szemlélet felé vezetik őket, látják és értik a tudományos világnézet alapvető tanításait, azonban azt is ■ meg kell állapítanunk, hogy az elméleti tisztánlátás teljes meggyőző erővel nem rendelkezik még a gyakorlatban. Ez sokszor nem is tudatos, inkább ösztönös jelleggel vagy szokásként jelentkezik. Az elmélet' tudatos foka nem párosul teljesen a gyakorlat tudatosságával, A továbbiakban vizsgáljuk meg azokat a tényezőket, amelyek egyénenként, de együttesen, összességükben is h tnak fiataljainkra• A világnézeti nevelés középpontja az iskola, A tanterv megjelöli az elvégzendő anyagot -és a nevelési célt, melyben fontos szerep jut a világnézeti nevelésnek, megjelöli az egyes tantárgyakban elvégezendő anyagegységeket, melyek társadalmunk igényéből adódnak. •Tankönyveink - jó vagy rossz feldolgozásban - a tudományba nézeteket igyek©z«vS nek kielégíteni. Idekapcsoljuk a tanár, a pedagógus személyét, aki közvetít, egyéniségét, énjét adja, A tanár tudását tudatosan átadja tanítványainál:, de egyéniségével, belső meggyőződésével mindenkor céltudatosan és észrevétlenül a legmélyebb tudományos tételtől a legegyszerűbb mozzanatig, hatással van azokra, akiket az iskolában rábíztak,, wogy az iskola négy éve alatt'a törés nélküli fejlődést biztosítani lehessen; az elsősorban a tanártól függ, A három középiskola tanári testületét megvizsgálva és a jelenlegi helyzet követelményei szerint értékelve, megállapíthatjuk, hogy nincs olyan tanárunk, aki ellenséges vászonban állna népi demokráciánk é-llnmrendjével szemben. Tanáraink egyetértenek azokkal az alapelvekkel, melyek a szocialista társadalonrépitcáébol fakadnak. Ez olyan alapot szolgáltát- melyre támaszkodni lehet, de ugyanakkor mélyebben lehet behatolni azoknak a területeknek az elemzésébe; ahol a differenciálódás megmutatkozik. Ilyen t őrület a világnézet kérdése isi Amilyen határozott egyöntetűségről be zélhetünk társadalmunk építésének helyességében, úgy a világnézet szemszögéből már homogén testületekről számot adni nem tudunk. Tantestületeink világnézeti állapotát tekintve megállapíthatjuk, hogy egészében . véve, az utóbbi évek során, különösen az 19Í>6-o§ e? 1 enáorraualmi időt követő években jelentős-fejlődés ment végbe ezen a területen. Fejlődést láthatunk abban, hogy - lassan ugyan - növekszik azoknak a szama, akik tudatosan vallják magukat materialistáknak, ebben a szellemben tanítanak, B U akikben meggyőződéséé vált a világnézet alaptételének materialista felfogása, 1 —— I .I • — - --~ - - - - - — --- - - - --- -- - -
