Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1961-09-22
I ! t Egyik konkrét tennivalónk a közeljövőben, hogy többet kell foglalkoznunk a műszaki fejlesztés problémájával. A másik dolog; a jelentés azt mutatja, hogy sikerült megértetni a vezetőkkel és a dolgozókkal a határozat lényegét. A jelentés azt is fel/éti, hogy az alsó és középkádereknél súlyosabb problémák jelentkeztek. Meg kell mondani, hogy bizony a felsőbb vezetésnél is akadtak problémák. Olyan tapasztalataink vannak - a lemaradó vállalatoknál - hogy bizony a vezetőknél sincs minden rendjén. Nem akarják feltárni a hibákat, igyekszenek azt eltussolni a párt előtt. Pl. a Vörös Csilla g Cipészeknél a három vezető itt vitatkozott oly an problémán, amit magUi között nem tudtak megoldani. Biz ny a kommunista neveléB terén még nagyon sok a tennivaló. A vállalatoknak pedig fel kell készülniük technológiailag, hogy a lemaradások megszűnjenek. Tóth et.nő Amikor a Pártbizottság munkatervébe vette, hogy V13 ülésen tárgyal juk meg a szept.-i határozatot, nagyon helyesen cselekedett. Ez az anyag feltárja, milyen fejlődés v n a vállalatoknál, és foglalkozik'olyan kérdésekkel is, melyeket nem hajtottunk végre. Ennek az anyagnak a tárgyalásánál a VB mélyebben elemezhette volna, h gy miben jutottunk előre a szept. határozat pontjainak végrehajtásánál és miben maradtunk le. Értünk el eredményeket, tettünk egy sor intézkedést, de beszélni ke:l arról, amit nem hajtottunk végre, amit ki Kell javítani. Lek mindent nem hajtottunk végre, nincs okunk a nagy elbizakodottságra. A számadatok önmagukban nem m-ondanak sokat. Kerületünk több üzemében nem tették meg azokat az intézkedéseket, amelyeket meg lehetett volna tenni. Az intézkedési terveket több esetben vissza kellett adni , mert lazák voltak, csak a normarendezésre szorítkoztak, a többi problém val nem foglalkoztak kellően. A legfontosabb résszel alegkevesebbet foglalkoztak. , . « A szept.-i határozat legeredményesebb része a normarendezés. Ezzel különösebb probléma nem volt. Be keveset tettünk a lehetősé_ gek teljesebb kihasználására. Általában beszéltünk, hogy a határozatot véfere kell hajtani. . . Legnagyobb probléma nálunk az izemen belüli szervezetlenség, a Műszaki Bizottságnak és a Pártbizottságnak mélyrehatóbban kell ezzel foglalkozni, mert az, hogy előfordul, hogy a hónap elején lógnak, az utolsó héten rohammunkával dolgoznak, azt bizonyltja, hogy a belső műszaki felkészültséggel bajok varrnak. Ezen változtatni kell. A műszaki gárda felkészült ség nincs tudományosan megalapozva. Keveset foglalkozunk az alsó műszaki gárdával annak érdekében, hogy magasabb szinten irányítsanak. Kiadjuk, hogy a tervteljesités érdekében mit tegyen, de nem foglal kozunk velük megfelelően. A másik probléma a veszteségidőkkel van. Nézetem szerint a gyártási veszteségidők, a gépek kihasznál5,aa nincs tudományosan ta - nulmányozva. Melyik vállalat tudja kimutatni, nogy mi az oka, hogy az utóbbi időben a munkások nem kérnek állásidőket? Nem figyeltek fői, hogy túl kevés az állásidő? Laza normák és egy esomó csalás van. Ezzel a kérdéssel sem foglalkozunk . Miért fordult elő, hogy az üzemekből elküldték embereket? Ki vizsgálta felül a bujtatott dolgozók létszámát. Kit terhel a felelősség? Ebből politikai kérdést csinálnak. Van olyan időszak, amikor felelőtlenül felvesznek dolgozókat, a későbbiek során aztán nem tudj k foglalkoztatni őket. Ezekkel a kérdésekkel behatóbban kell fog la lkozni.- / -ti ________J- -— - — - — - -- - - — - - - - - - - -----------------------------------------------------------------------------------—-----------------------------------------------------------------------------------— ' ■ 1 1 P " ' I l i i - I I II I IMI I I ' ' - , —----*-------------------------------------------------