Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1988-11-30
r -] ! ’ - 7 -A reform, a reformhoz való viszony kerületünkben is differenciáló tényező a politizálok körében. A gazdasági reform hazánkban fogalmilag egybekapcsolódott a kezdeti sikerekkel, majd a szabályzók gyakori változásával, később az egyre lassuló gazdasági növekedéssel, s végül a 80-as évekre gazdasagunk távlatvesztésével, válságával. A távlatvesztés fontos sarokpontjai:- az erőforrások - közte a munkaerő, az anyag, az energia, a tőke, a föld - nagymértékű pazarlása, aminek egyik oka, hogy nem találtuk meg a szocializmus valódi hajtóerejét, nem dolgoztunk ki tudományos igényű és a gyakorlat által is igazolt szocialista tulajdonelméletet,- a KGST "működésének" részünkre egyre nyilvánvalóbb alkalmatlansaga,- a gazdasági mechanizmus egyre gyengülő hatékonysága, (lényegeben sosem szűnt meg a direkt irányítás, hiszen az erőforrások szétosztása, az értékmutatók hatalmi alku kérdései maradtak),- a külső forrásoknak és a a többletjövedelmeknek a fejlesztés, a korszerű szerkezet kialakítása helyett a meglévőre való elpazarlasa. Nehezen ismertük fel, hogy a reform nem korlátozódhat a gazdaságra, mivel annak sikere emberek társadalmi magatartásán, cselekvésén múlik. A gazdasági folyamatokban sem lehet érdemi változásokat elerni a ^ társadalom különböző csoportjai megfelelő érdekeltségének megteremtése nélkül. Az elmozdulásoknak tehát feltétele a társadalmi, politikai reform. . , . A gazdaságban ma történő átfogó változások nem a szocializmu feladását jelentik, hanem leszámolást egy illúzióval, amit hosszúidon keresztül a szocializmus járható útjával azonosítottunk. A termelőerők mai fejlettségi szintjének a kialakulóban levő vegyes tulajdonviszonyok felelnek meg. Mai rendszerünk átmenet a kapitalizmus és a szocializmus között, és nem kész szocializmus, főleg nem fejlett szocializmus. tL——---J
