Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1987-09-22
n | - 10 -Az elmúlt két évben kerületünkben az ipari termelés árbevétele 17 %kai nőtt /az árnövekedés mértéke nem haladta meg a 10 %-ot/. A népgazdasági átlagnál nagyobb termelésbővülés - a feldolgozóipari jellegből fakadón túl - abból adódott, hogy több vállalatunk ez idő alatt egyenletesen javuló tevékenységet folytatott /Kontakta Alkatrészgyár, Közúti Gépellátó Vállalat, Építőipari Gépesitő Vállalat, i Soroksári Vasöntöde/ és a korábbi években elkezdett termékváltás néhány helyen ekkorra hozta meg eredményét /Csepel Autógyár 2.sz. Gyára, Materiál Szövetkezet, Fonalkikészitőgyár/. Egyértelmű és tartós törekvés tapasztalható az export növelésére. A rubelrelációjú kivitel közel 10 %-os növelése mellett eredményesnek tartjuk a tőkés kivitel szin/~v tentartását - miközben az árbevétel 15 %-kal nőtt -, különösen, mert ez idő alatt vállalataink több rosszul fizető piacról kivonultak és új vásárlókat kerestek. /Ezt igazolja az idei tőkés exportterv 1936. évi tényhez viszonyított 18 %-os növekedése is./ A vállalatok nyereségtömege is folyamatosan nőtt, de az elvonások növekvő aránya miatt egyre kisebb a technikai megújitás pénzügyi lehetősége és a szintentartó beruházások is sokszor a tervezettnél később valósultak meg. Vannak eredményes kezdeményezések a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésére, a döntési lánc rövidítésére, a tartalékok feltárására /Építőipari Gépesitő Vállalat, Kontakta Alkatrészgyár, Közúti Gépellátó Vállalat/. Jó szervezeti- és káderelűkészités után vállalataink többsége új vállalatirányítási formára tért át. Felsőbb döntések értelmében a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban, a Kontakta Alkatrészgyárban és a Soroksári Vasöntödében később kerül sor az átállásra. A gazdálkodó szervezetek vezetői reálisan ítélik meg vállalatuk jelenlegi helyzetét, igyekeznek alkalmazkodni a gazdasági élet változó körülményeihez, keresik a kibontakozási lehetőségeket. Ugyanakkor egy részük nem eléggé kezdeményező, idegenkedik az új vállalkozási formák alkalmazásától, a szervezeti, érdekeltségi rendszer változtatásától. A kádercserék az elmúlt években körültekintő előkészitéssel, de a szükségesnél lassabban kerültek lebonyolitásra. I , , I------J
