Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1968-05-21
^--------—— -----—--------—■— r 'j iiünti mm*1 % ... 9 ~ Általában kifogás tárgyává tették, azokat a kötöttségeket, amelyek a szigorú átlagbér betartását irányozza elő Az a ve e.ány alakult ki, hogy ez a rendszer nem 8»t8>0. megfeleioen a dl _ renciált bérezés alkalmazására. Sőt nem segíti elő, a mxno.egil g jobb dolgozók megbecsülését sem,, Az 1968- r a 1 U J X U J * 0 1 e ^ -7T1~ h o R "y k c r ü 1 u t U_ .ti._k---d_o_l_ji_o_z o a a a _------m r , „ * + +. n havi a t._l_a_a TTTTTel m lXj,96Io__S-------------------------, C 7777 0 n y i t v a . Ezen belül a Textilipari üzemek dolgozoinál 6 %-kot meghaladó béri ej losztes történt* / Összegszerűségben kifejezve, ez azt jelenti, hogy a fizetősembesok átlagban loo és 3°o Ft, között mozogtak.Hiányossága ezeknek a béremeléseknek az, hogy zöméban az alapbéremelésben jelentkezett, és kevésbé jelentkezett ez a mozgoberek alakulásabane Az egyes szakágazatok között valamint üzemen belüli megfelelő bérarányok kialakítása még non megoldott - bár csökkenő tendenciát ^ mutatt« ^ Számottevő az alkalmazotti kategóriákban dolgozók béremelése is. Százalékosan kifejezve kb, ez is megegyezik az előzőekben ismertetett százalékos kiíejezosokkcl^ Úgy gondoljuk, hogy összegezve tapasztalatainkat még ma iz szükségéé felhívni a figyelmet az anyagi érdekeltségi rendszer 1 o - gozásánál arra, hogy a vállalati szintű jövedelem szabályozásnak is kettős feladata van. Egyrészt utat kell engedni az ésszerűbb ^ differenciálásnak azoknál akik többre képesek, és ezt a többletet realizálják is a társadalom érdekében, Másrészt kellő figyelmet kell szentelni a legalacsonyabb jövedelemkategóriája dolgozók helyzetenek lehetőség szerinti javítására. i —------------J
