Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.25.a/3)

1968-05-21

r n

! ~ 5 - ;É

Ezek az elképzelések figyelembevették a népgazdasági érdeket éppúgy, mint a vállalati érdeket*

Azonban nem voltak ismertek a jövedelem elvonási tényezők, a fejlesztési alap képzési előírások, hitelnyújtási feltételek, nyereségérdekeltség, stb.

Miután mindezek red-itáskónt megjelentek, a fejlesztési elképzelések irreálissá váltak, és képtelenek voltak gazdálkodó egységeink a realitások talaján tervezni*

Ez azt jelentette, hogy a korábbi elképzeléseket mérsékeltebb módon át kellett dolgozni. Pl.: Hazai, Habselyem, ÉGV. Kontakta,

^ Könnyébetón, stb.:/

Az ellentmondások ebben az esetben;* hogy:- Amig az állam terhére kellett tervezni, addig nem volt érdekes a " teherbiró " képesség. Amint a " saját teherbiró képességre" kellett tervezni, már higgadtabbá váltak a koncepciók.

A vállalatoknál a vállalati megnövekedett önállóság teljes érvényesítését látják egyesek, a " fékezők " beiktatásával akadályozva, ami szerintük ellentétes a vállalati és az össz társadalmi érdekekkel.

^ Vállalataink 1968. elején nem ismertek minden közgazdasági tereiét , éppen ezért egész évre szóló gazdálkodási tervet nem tudtak készíteni. Ez érthető.

A folyamatos termelés biztosítására azonban rövid távú, u. n. havi, illetve negyedéves programot készítettek.

Az önálló tervkészités vállalataink egyrészénél bizonytalanságot okozott. Bizonyos mértékig nem értették, és idegenkedtek a gazdálkodási terv készítésétől, amely pedig nem más, a vállalat gazdaságpolitikai terve.

Arra hivatkoztak, hogy van nyereségterv, órtékesitési terv, fejlesztési terv, munkaügyi terv, stb. és ha ezek vannak, akkor minek még külön egy gazdálkodási terv.

Félreértés ne essék nem a korábban felüről megadott évi tervek visszacsempészésérŐl van szó.

[------------------^ I