Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.25.a/3)

1965-06-29

r i A szocialista tudat alakításának, tudatos fejlesztésének jelentő­sége - miután az visszahat a szocialista építésre ~ megnőtt. Ered ményesebb fejlődésünk megköveteli a szocialista épités törvény­­szerűségeinek alaposabb Ismeretét. A szocializmus teljes felépítése - amint azt a gyakorlat is mutat­ja - bonyolult, sokrétű feladat. A politikai, .ideológiai felké­szültség fokozása, az összefüggések felismerése és megértése meg­könnyíti a napi tennivalók elvégzését. í A szocializmust épitő országok kapcsolatainak alakulása, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalomban folyó viták és azok hatása, a békés egymás mellett élés és az imperializmus uj jelenségei újabb ideológiai problémákat vetnek fal. Mindézok a tényezők szükségessé teszik, hogy mind a körűiét! Párt­­bizottság, mind a tömogszervezetok, állami és gazdasági szervek munkaprogramjukba rögzítsék az Irányelvek alapján a legfontosabb ideológiai feladatokat és összehangoltan munkálkodjanak azok vég’' ha j t as án. II. A kerületi Pártbizottság és a Végrehajtó Bizottság, valamint az alap­­szervezetek munkájában bizonyos fokig megélénkült az ideológiai nevelő­­munka , a,/ Az utóbbi két év során olyan lényeges kérdésekkel foglalkoztak a korüloti választott szervek és az alapszervezetek mint a kerületi agitációs munka helyzetének felmérése és a további feladatok meg­határozása. A vallásos világnézet ellőni harc helyzete, A népmű­velési munka, A kerületben élő nemzetiségi lakosság körében föl­­kulturális és novelőmunka, ^ Megvitatásra került a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban folyó viták hatása a kerület különböző rétegeire. A KGST jelentő­ségének megértetése a pártoktatás keretében. Ide kell sorolni a választott szervek azon határozatait, melyek a belső pártélet egyes fő területeinek (elméleti feldolgozását szolgálták. Ilyenek: A demokratikus centralizmus érvényesülésének egyes kérdései, a taggyűlésük szerepe, a pártosoportok és a pártmcgbizatások rend szere, a kádormunka, a tagjolöltfelvétel és a tagjolöltnovolés néhány elméleti és gyakorlati kérdése. A ^gazdasági szervezőmunka és lcözaégpolitikai tevékenység egyes fő területeivel foglalkozó anyagokban minden esetben tÖrckodtM"> az akadályt jolentő nézetek, vagy szemléletek tisztázására. A felsorolt témák és feladatok megvitatása a politikai aktivitás megélénkülését, az élénkebb politizáló légkör és a vitakészség fejlődését segítette elő. .A t a___—Ü i

Next

/
Oldalképek
Tartalom