Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1963-05-17
———--— ^wummm****** ' *—" '"~" | f “ 2 -► ♦ A kiválogatásban igyekeztünk a Politikai Bizottság irányelveit érvénye- .■ eiteni, A tan-les tagok kiváló:; t ás áriak feladata döntően a körzeti pártvezetőségekre hárult. Az elvt..Ír...ok megértették ée megukévá tették a választás célkitűzéseit, felelősségtudattal végezték ezt a munkát. A lakosság véleményét figyelembe véve tették meg javaslataikat a társadalom különböző rétegeiből. Mint .a mellékelt statisztika mutatja, egyes mutatóknál javult, másoknál romlott a kér, tanácstagok összetétele. Sikerült bizonyos mértékű fiatalítást elérni; növekedett a 3o~5o évesek aránya és csökkent az 5o éven felőliek száma. Az átlagéletkor az előzetes 51 évhez viszonyítva 47 évre csökkent. Nőtt valamelyest a pártönkivüliek száma, kevesebb tanácstag lakik más választókerületben, bár még igy is elég jelentős a számarány, kb 38 a/>„ A nők aranya változatlan, ami eredménynek mondható, mivel budapesti szinten csökkent, és kerületünkben is több ellenvetés volt a nők jelö-^-N lésekor. A jelenlegi foglalkozás szerinti megoszlásnál tilzottan megnövekedett az alkalmazottak aránya és romlott a munkások és értelmiségiek aránya. Ebben a vonatkozásban nem tudtuk árvényesiteni a Politikai Bizottság határozatában megjelölt célkitűzéseket. A káderkiválogatás gyengeségét még fokozza, hogy a megválasztott tanácstagok 45 uj, és igy ebben a vonatkozásban meg voltak a lehetőségek az összetétel következetesebb javítására. Azokban a választó kerületekben, ahol a fiatal tanácstag nem végezte megfelelően munkáját, szót emeltek a fiatalítás ellen; mondván: ha idősebbet választunk, az eleget tesz. köt élességeinek. Lényegében a rószszül dolgozó tanácstagokat bírálták, A pártonkivüliek számának növelésével, kapcsolatban politikai ellenvetéssel nem találkoztunk, inkább a pártonkivüli lakosság kellő ismeretének hiánya jelentett problémát, A kiválogatás szűk köre azt eredményezte, hogy ^javasoltak többsége párttag volt. Helyenként a régi tanacstag munkájúinak elbírálásánál és az uj javaslatoknál is jelentkezett szubjektív vélemény, szektás elzárkózó. A körzeti párttitkárok között vita folyt azon, megkérdezzék-e a jelöltet, hogy vállalja—e az esetleges jelölést vagy pedig majd c Népfront Bizottság kérje fel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy eredményesebb módszernek bizonyult, ha megkérdezték mielőtt a javaslatot továbbítottak. Abban a körzetben, ahol nem ezt a gyakorlatot követték, ott - bár több nevet is javasoltak egy-egy választókerületre - megnehezült a kiválogatás lezárása. Előfordult ugyanis, hogy a javasoltak közül egy sem vállaltába jelölést és igy uj javaslatokat kellett kérni. Ezek a problémák is hözzájárultak ahhoz, hogy a Népfront Bizottság nem tudta a kiválogatás munkáját időre befejezni, igy a jelölő gyűlések beindulása u~ tán jelentkezett bizonyosfoku kapkodás. A káderkiválogatás sürgetése ugyancsak negatív hatással volt az összetétel alakulására. A jelölő gyűlések ét ott a Népfront Bizottság tagjaiból álló beszélgető bizottságok elbeszélgettek a régi tanácstagokkal, azokkal is, akiket nem javasoltak , és az újonnan javasoltakkal is. Megköszönték azoknak a munkáját, akiket nem jelöltek, és felkérték őket, a jövőben is tevékenykedjenek a közügyekbai, !* * t-- J
