Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1961-03-17
r í > i te?1 ság különböző rétegeit. Ennek következményeként a sMgönxMrJLsztsáfl politikai meggyőzéf < [ se hiányos volt, s nem; támaszkodtunk eléggé rájuk. A .köziM-OIMztSiáSL egy részé! időnként és helyenként az osztályellensóghez, a kuláksághoz számítottuk és adminisztratív intézkedéseket tettünk ellenük. Ugyanakkor a kujákok, korlátozása helyett lényegében azok likvidálását valósítottuk meg. Ezeknek a hibáknak a politikai kihatásaként a munkásparaszt szövetség lazult, a proletárdiktatúra gyengült. A parasztság anyagi érdekeltségének ftgyelembejvétele sem volt eléggé megalapozott. Főleg adminisztratív intézkedésekkel (kötelező beadás, előirt vetésterv, alb.) helyettesitelték. Emiatt a parasztság termelési kedve visszaesett, a termelés színvonala stagnált, sőt , időnként vissza is esett. A mezőgazdaság szocialista termelési viszonyaiban különösen nagy károkat okozott az 1953-as revizionista hullám, mely a szövetkezetek jelentős részének felbomlását eredményezte. A meglévő termelőszövetkezetek megszilárdításával, a tsz parasztság nevelésével sem foglalkoztunk kellő alapossággal, ami súlyos hiba volt, mert a proletárdiktatúra idején a legszorosabb szövetségesünk a tsz parasztság lehet. A mezőgazdaság osztály- és rétegviszonyainak felületes felmérése, továbbá az elosztási elvek és az anyagi érdekeltség nem kellő figyelembe vétele miatt a faluru vonatkozó marxista-leninista elveknek hazai viszonyokra való alkalmazása törést szenvedett. Ez súlyos nehézségeket okozott gazdaságilag, politikailag és eszmeileg, ami megnyilvánult a tsz-ek felbomlásában, a munkás-paruszt szövetség lazulásában és ideológiai zűrzavarban is. Döntő változás a falura vonatkozó politika alkalmazása terén szintén 1956 után következett be, amikor az MSzMP - a marxista elveknek megfelelően kijavította az elkövetett gazdasági és politikai hibákat. Ennek a helyes politikának eredményeként következett be az 1958-59-es ugrásszerű fejlődés, melynek eredményeként jelenleg n szántóterület 77 %-a szocialista szektort képez. A szocialista termel4gÍ_yÍázonij?k ^ialaMá^i^^j^itai^ilá" Ságban nem öncél, hanem alapvető módszere - a modern technika alkalmazásán keresztül - a termelés növelésének, a népgazdaság és a lakosság szükségletei lehető legjobb kielégítésének. Az, hogy a parasztság az elmúlt két évben tömegesen választotta a lermelőszövetkezetekét, forradalmi változásokat jeknt.é^lÓAZJi^jjL.a^ine.zÓguzda.sig JerjBfiléi erőinek fejlesztésében, a falu társadalmi, politikai és kulturális viszonyúiban. Ez a változás teszi lehetővé a purasztság felemelkedését, egységes osztállyá való szerveződését, kulturális és szociális téren való elmaradottságának felszámolását is. A termelőszövetkezetekbe való tömeges belépés jelentős problémákat is okozott. -V part őzéit - a számszerű fejlesztés mellett - a kialakult szocialista .iUjgymqmeLmö^ n fő súlyt. Az uj termelőszövetkezeteket - e célkitűzésnek megfelolóan - igen sokoldalú segítségben részesítettük (gépek, műtrágya, szakemberek, patronálás, fulusi pártszervezetek megerősítése stb.). A falura vonatkozó helyes politika és a termelőszövetkezetek megszilárdítása következtében megteremtődtek azok a feltételek, melyek lehetővé teszik a népgazdaság mezőgazdasági termékekkel való fokozott ellátását, a munkás-paraszt szövetség t--— J
