Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1959-03-16
r4M«íí**W / idt 9 mm 5 *• Mindéi áron termelni, minden áron kihasználni a kapacitást, hogy ott álljon ü raktárban* nem lőhet értékesítuni külföldi vonatkozásban nem.Az~e fajta gazdálkodás, mindenáron mennyiségre vulé törekvés oda vezethet, ahol 1956• előtt voltunk. Felélnénk a nyersanyag készleteinket, telő lenáék eladatlan árukkal. Idegeskedés az üzemekben, változtatni kell a terveket. Elvtársak mi ilyen gazdaságpolitkát nem uk runk. Mi olyan guzgazdaság politikát akarunk, amitől az ország gyarapszik, a dolgozd nép életszínvonala növekszik# Olyan termelést akarunk folytatni, amiből gazdagabbak leszünk. Kikelni a termelést, és minél kevesebb haszontalan munkát. Ka nem azt jelenti, hogy a gyárakban mindenhol rend van. tízeket az elveket minden vezető, minden munkás betartJa.Bár ott tartanánk.Van még nálunk la káros termelés, mindenáron mennyiségre való törekvés, felelőtlen munka. I)e fő vonatkozásokban felszámoltuk, hogy mindenáron töb^ bet akkor is, ha ráfiz tünk. Nem minden áron többet. Akkor többot, ha import, akkor többot, ha exportálunk.Épp ezért a népgazdaság fejlesztésében a beruházásokat, bár az ország ereje többet kér, többet vár, mindenkinek akadnak, szép rózsás elképzelései, amit megkollene építeni. De ennek a sok jóindulatnak eleget tennénk, akkor tönki*ómennénk. Sok jósz'ndék, mindenki akar építeni, végső soron azt jelentené, ho y a népgazdaság erejét szétfecsérelnénk. Ezért csak olyan beruházást engedélyezzünk, umi hasznos termék, ás a külker esi. ed e’em jelenti, hogy ellehet adni. Importot lehet megtakarítani, vagy hazai szükségletet lehet kielégíteni. Ezért van az, hogy legtöbb helyen szidnak bennünket, hogy non adunk több pénzt, hogy a Beruházási Bank nagyon fukar. Különböző hitelek folyósításánál nagyon fukarak vagyunk. Azok vagyunk. Nem lehet azt, hogy olyan gazdaságpolitikát folytatni, hogy elkezdünk ozerfajta • beruházást és nem fejezzük be. Ma is lo milliárd értékű befejezetlen épület van. Szabad Így fecsérelni a népgazdaság pénzét? Nem szabad, az törvény, hogy n beruházásból minél gyorsabban tér^ meló erő legyen, minél gyorsabban dolgozzon az az üzem, s hasznot hajtó legyen. Hogy az ország népgazdasága, népe érezze, hogy agy gyárral, egy üzemrésszel gazdagabbak lettünk. Nem pedig telerakni az országot befejezetlen akvinkunokku1, elkészítetlen gyárakkal, megkezdett épületekkel, amit nem tudunk befejezni. /íKzzel kapcsolatban egyes elvtársak azon gondolkodnak, hogy A. ró elvtárs miért tér ki erre a részletekre, amikor á XXI.Kongr.-ol lesz szó:/ Mert a jövőben jól meg kell nézni minden garast, mire mit fordítunk. Elvtársak, egy kicsit mindenki a saját lelkiismeretére le gondoljon, hogy hova fizet és mit - és csak egy fél év múlva jövünk rá, hogy rosszul tettük Szerintem a XXI.Kongr. legfőbb tanulsága az, hogy a jövőben az ország gazdasági erejét, gazdasági aulyját úgy akarjuk növelni, e nem utolsó sorban katonai erejét is, hogy a népgazdaság erőit erősítjük. A többtermelést magasabb technikával, a termelékenység növelésével kívánják elérni, és óriási összegeket fordítanak ezekért az uj kommunista célokért. K Ív társ aki Fel lehet tenni a kérdést, hogy vájjon, C3ak a üz.U.-nak kell vállalni a kapitalistákkal foly <5 versenyt. Gonk a öz.U.-nak kell, hogy kitűzze maga elé a kapitalizmust felülazárnyaló célokat. L‘ ___J
