Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.25.a/3)

1958-03-22

m. A tanács tömegkaposolatainak szóLesitése és tekintélyének_megszilár­dítása szorosan összefügg az igazgatási munka társadalmasításával, vagyis a tanácsi feladatok elvégzésébe az érdekelt lakosság bevoná­sával. A dolgozók érdekeltté tétele az államigazgatási teendők végre­hajtásában a különféle tanácsszorveken keresztül történik. /Állandó bizottságok, házkezelési bizotts '.gok, lakébizottságok és lakőbizott­­sági összekötők./ Ezen a téren történt lőrchaladásról és a még meglévő hiányosságokról, valamint a további feladatokról az alábbiakban számolunk be: 1./ A tanácsnak jelenleg 11 áll.andébizottsága van, amelyeket a leg­utóbbi tanácsülésen átszerveztünk és személyileg megerősítettünk* Ezáltal alkalmassá váltak azok az egyes szakig.-zgatáűi szervek munká­jának támogatására és ellenőrzésére. Az oktatási, kereskedelmi, a ^ mezőgazdasági és az ipari. ÁB-ok a többihez képest máris kiemelkedő munkát végeznek. Egyes álicndébizo.ttságok /pl. a népművelési/ azonban még formális üléseiket sem tartották meg. Meg kell vallanunk, hogy a szakigazgatási osztályok nagyobb része C3ak most kezdi felismerni, hogy az ÁL-ok folyamatos és rendszeres segít­sége nélkül nem tudják feladataikat maradéktalanul megoldani. A leg­utóbbi időkig több osztály nem ir kérte fe.l azokat konkrét problémák megoldására. .A tanáos VB határozatot hozott,/amelynek végrehajtását már meg is kezdte/, hogy folyamatosan napirendre tűzi az egyes AB-ok és szak­­igazgatási szervek munkáját és útmutatást nyújt részükre a soronlévő legégetőbb kérdések elintézéséhez. A legsürgősebb teendő az ÁB-ok mellé a lakosság köréből speoiális al­bizottságok alakítása, amelyeknek aktivahálézatuk is van. Az albizott­ságok és az aktivahálózat létrehozásához szükségünk van a párt ésjtö­­megszervezetek segítségére is. /A szervezés munkája már megkezdődött../ A speoiális albizottságok és aktivahálézatuk hiányában a tanáosappa­­rátus munkájának egyik leggyöngébb pontja a különféle szakterületek ellenőrzése. Egyedül n kereskedelmi AB rendelkezik fővárosi viszony­latban is említésre méltó társadalmi ellenőri hálózattal, amelyet ^ azonban még nun tartunk sem számi lileg, Sora minőségileg megfelelőnek. Ugyanakkor ipari, oktatási, egészségügyi, népművelési, műszaki és pénzügyi vonalon egyáltalában nincsenek társadalmi ellenőreink. Ez okozza, hogy a jelzett területek i számos esetben történik a társa­dalmi tulajdon, továbbá a különféle gazdasági, kulturális, stb, érde­keknek olyan megsértése, amelyről csak utólag szerez a tanács tudomást és .amely jé ellenőrzés mellett megakadályozható lőtt volna, A nem ele­gendő mértékű ellenőrzés ezáltal olyan következményekhez vezet, ame­lyek nem s-gitik elő sem a tömegk .pcsolrtok kiépítését., sem a tanács tekintélyének megszilárdítását« .különösen súlyosan kifogásolható helyzetet teremtett az ellenőrzés hiányossága n kereskedelmi és von­­déglátéipari vállalatok, továbbá a kisiparosok működése, valamint az adózás terén. /Az adózóknak például csak mintegy 10-15 7*-át ellenőrzik le évente, igy a többinek bő alkalma nyilik az állam megkárosítására./ A népi ellenőrző bizottság megalakulása és működése kétségtelenül je­lentős segítséget fog nyújtani a tunáosozjrvozetnek is. Nem mentesíti 3 / O l--­­J < I-7-

Next

/
Oldalképek
Tartalom