Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1958-03-22
r-,*8& zdStm*** ■ *•*»■•** ^ 3 I Az MSZMP tanácsi alapszerv vezetősége rendszeresen tájékoztatja a párttagságot és politikai pártnapok k .rétében a pártonkivüli dolgozókat a legfontosabb politikai eseményekről és ezáltal segítséget ad munkájuk jobb elvégzéséhez* Meg kell azonban mondani, hogy az alapozerv még nem "tudta megértetni a dolgozókkal, hogy a legfontosabb teendő az itJ4ví§4 mxxjm tarsadalmasitása utjain a tümogkaposolatok elmélyítése# Hibája az alapszerv vezetőségének az is, hogy szakszervezetünket sem tudta ebben az irányban mozgóéit:ni, igy annak erejét döntően a különféle rendezvények kötik le. /A szakszervezeti taggyűléseken az ellenforradalom óta komolyabb, politikai előadás pl, még nem volt./ Az apparátus munkájának polltikusabbá tétele érdekében az alapszerv vezetősége megkezdte az osztályok kommunista vezetőinek rendszeres beszámoltatását vezetőségi ülésekéi. Ezenkívül minden vezetőségi tag patronál egy-egy osztályt és a mindennapi munka közben nyújt annak segítséget. A tanaos 141 dolgozója közül 56 oárttag és az összes munkavállalókból 66 fő vesz részt pártpolitikai oktatásban, ebből 12 fő propagandista. Az apparátus vezető beosztású dolgozóinak nagy róaze propagandista. az említett körülmények is lehetőséget adnak a párt poli^ tikai elgondolásainak érvényesítéséhez. Alapszervezetünk életének szervezeti fogyatékossága, hogy a vezetőség összetétele nem a legegészségesebb. A 7-tagú vezetőségből a titkár és • ProP•felelős nem az apparátus dolgozója és 1 fő pedig funkoióíu tag. így a vezetőség közel felerészének nagy nehézségekbe ütközik teendőinek maradéktalan ellátása, ami a tagság irányításának, nevelésének karára megy. II. Janácsszorvos..tünk államhatalmi és tömegozervozoti funkcióinak ellátása térén pozitív vonás, hogy a tanácsüléseket nyilvánosság bevonásával megtartjuk és hogy a tanácstagok a múlt évben választóik előtt beszámoltak. Az 1957. évben azonban mindössze négy tanácsülés volt, melyeknek látogatottsága /átlag 110 fő/ megfelelt a budapesti átlagnak* Tanácstagjaink nagyrésze azonban vonakodott önállóan megtartani az e- C" loirt beszámolóját és még ma sem tart rendszeres fogadóórákat. Az említett okból a beszámolók összevonására kényszerültünk, ami törvénytelen és ellenkezik a szooialista demokrácia követelményeivel. Az öszszovent tanácstagi beszámolókon átlagosan 30 fő választó jelent meg, ami jóval alatta van a budapesti átlagnak. A résztvevők nagyrésze is hivatalos személyekből /tnnáootagok, tanácsösszekötők, lakóbizottsági tagokból/ tevődött össze. Az őszi jelölőgyülés okon átlagosan 25-30 fő j elont meg, amelyből mindössze 8-10 fő volt az illető körzet választója*.................... A közölt néhány számadatból is kitűnik, hogy tömegknpcsolataink nem kielégítőuk. Ez^osak részbon vezethető vissza a tanácstagok nem megfelelő politikai munkájára, valai.Jnt a tanácsülésekre és a boazámolókhiányos mozgósításra. Az akadályok döntően a következő tényezőkből tevődnek össze: !•/ ^ tömegkapcsolatck szélesítésének egyik legfontosabb eszköze a jó községpolitikai munka, amely elsősorban a községiojlesztési terven keresztül érvényesíthető. A nult évi község,fejlesztési tervünk jelentős hányada a különféle fenntartási ' ".lt súgok előirányzatából tevődött össze. A középületek fönntartásé: és tatarozásán keresztül pedig községpolitikát folytatni nem lehet, á.z Elnöki i’anáos által kiadott törvényerejű renuelot értelmében A községiojlesztési feladatokat és a lakosság hozz járulását /úgy adób ;n,amint társadalmi munkában/ a terv osszeállitisa előtt ós jóváhagyás^ után is a dolgozókkal meg kell vitatni. sajnos az idei községicjlcsztési tervünk összeállítása • /• i -— J
