Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.25.a/3)
1958-03-07
r .~i ; nuk változni a lehetőségek, s hogy a nyersanyag készletünk is más lesz és akkor esetleg indíthatnak mennyiségi versenyt is, vagy beindíthatnak egyéni versenyt Í3. Kovács elvtárs: Én nem akarok vitatkozni Reitenbauer elvtárssal, m»rt amit elmondott azzal 9o >í~ban egyetértek. De úgy néz ki, hory a p.szervezet semmivel nem foglalkozik. Üzemi bizottsági Ulésen januárban voltam utoljára. De ezen túlmenően minden n-'-p bemegyek', és megkérdezem, hogy mi a probléma. Az alopsz rvi titkárokkal rendszeresen foglalkozunk, ugyan úgy a műbél,-/bizottsági titkárokkal is. A szakszervezet munkájának m gtá'rgynlásr március végén van napirendre tűzve. A felvetett hiányosságokkal egyetértek és igyekezni fogunk azokat kijavítani'. Huszár elvtárs: hozzászólásában beszél arról, hogy hogyan kívánják p vállalaton belül a munkát megjavítani, foglalkozik a bérkérdéssel, s azzal, hogy ő úgy látja, hogy a m.versenybeindítását e dolgozók lelkesedéssel fogadták. Beszél az anyagtakarékosságr* ról, selejt csökkentésről. Beszél arról, ho 7 a bizonvlati rendszer üzemükön belül sántít. Befejezésül kihangsúlyozza, hogy azon lesznek, ho_y a vállalatvezetőség és a szakszervezeti bizottság között fenálló némi súrlódások minél előtt megszűnjenek.! „Túrni elvtárs: Elvtársak, a XX.kerületet nem ismerem, hozzászólni csukis a jelentés, az elhangzottak és más üzemek tapasztalatai alapján tudok. Teljes egészében egyetértek Veres elvtárssal amikor azt mondotta, hogy - arról van szó, hogy Végrehajtó Bizottsági ülésen megvitt ássuk, hogy a pártszervezetek mit csináljanak olyan vonatkozásban, hogy a szakszervezetek betudják tölteni feladatukat -. Az eddigi viták alapján és a jelentés is hűen adja vissza, hogy mi van ebben a vonatkozásban e kerületben. Kevés 3ZÓ esett arról, hogy a pártszervezeteknek mi a feladata, hogy a szakszervezetek munkáját segítsék, hogy betudják tölteni azt a feladatukat, hogy szervezeti utón kapcsolják a tömegeket a párthoz. Magam részéről örülök, hogy a Pártbizottr-', ság napirendre tűzte a szakszervezeti munkát, és itt mindjárt meg kell mondani, hogy ez az első kerület, mely napirendre tűz— te ezt a kérdést. Véleményem szerint a jelentés visszaadja, hogy az üzemekben mi van általában, egy két megállapítástól eltekintve. Gondolok itt olyanokra,amire a kérdésemben is céloztam. Le van szögezve, hogy a szakszervezetek nem foglalkoznak 0 népszerűtlen feladatokkal. Én úgy gondolom, hogy inkább arról van szó, hogy a szakszervezeti aktivisták nem minden tagja áll ki ezekben a kérdésekben. Itt szeretném felvetni, hogy a vitánál vigyázzunk a megállapításokra. A Tanácstól vetette fel Lukács elvtárs, hogy van e szakszerv, vonalon, vagy található e szindikalista jelenség. Állítom, hogy a szakszervezeti mozgalomra a szindikalizmus nem jellemző. Amennyiben keresnénk oda jutnánk, ahová 195o-ben jutottunk, amikor is a Pol.Biz. határozatot hozott, amelyben megjelölte, hogy ilyen és ilyen jelenség tapasztalható ^z arra vezetett, hogy a szakszervezetben dolgozd kommunisták nem mertek felléni a jogos követelések kérdésében sem. A szakszervezet hosszú éveken keresztül csak egy kérdéssel a termelés kérdésével foglalkozott, s elvesztette a tömegbefolyását. Sok szó esett a frakció /:kommunista frakció:/ kérdéséről is. Jó lett volna, ha az elvtársak elmondják, hogy ml a véleményük ezzel kapcsolatban. Felvetődött az is, hogy szükség van a kommunista frakcióra ott is ahol 19 szakszervezeti bizalmiból 17 párttag. Véleményem szerint mindenhol szükség van ré, még ilyen helyen is. Szükséges azért, hogy a kommu» nista frakció ülésein belül megbeszéljék, hogy a szakszerveze- 9 L — - 7----------J-J _ ________________............... ... ... ------ — - - -
