Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1989-09-29
r n | - 56 -Valószinü, hogy most mi fogunk egy határozatot hozni, egy programot adni, vagy ilyet elfogad a KB majd, én úgy érzem, hogy a febr. 10-11. központi biz.-i ülés mindenképpen tisztázott, vagy változtatott néhány olyan dolgon, amit korábban nem igy láttunk. Egyik ez a lakóterületi munka, a másik pedig a többpárt rendszer kezdeményezését végül is felvállalja az MSZMP. Itt nekünk mindenképpen váltanunk kell, a pártnak is és a párt megújulásához igen is elő kell segiteni az öntisztulásnak a folyamatát. Ez a program, vagy bele tudunk szólni, vagy nem, hogy milyen távú legyen, én líeninhez mennék vissza, aki azt mondta 1922- ben, hogy a szocializmushoz 10-20 év kell. Eltelt azóta már sokminden, nemcsak ennyi, tehát hosszutávu progrmot nagyon nehéz mondani. Annyit azonban mindenképpen jó lenne figyelembe venni ebbe a programba, hogy olyan programot csináljunk, \ amiben világos és mindenki számára érthető dolgok vannak. És próbáljunk meg olyan dolgokat megfogalmazni, amik örökérvényüek lehetnek. Legyen az a munka, a tudás megbecsülése, a produktum előállítása és természetesen a személyes szabadságról nem is szólva, vagy pedig a család szerepéről. Elgondolkoztam azon, hogy milyen párt is vagyunk mi? Hacsak a nevet nézem, Magyar Szocialista Munkáspárt, tehát lehetünk szocialisták, és akkor előveszem a Szervezeti Szabályzatot, hogy akkor hátha van ott még valami, a legvégén egyszer előfordul, hogy kommunista. A Szervezeti Szabályzatban sincs semmi. Valahogy ezt is meg kell nézni, tisztázni kell majd az uj szervezeti szabályzatban. Néhány szót szeretnék arról szólni, hogy a Kontaktéban pártértekezletünk óta, már nem függetlenített állásban történik a pártmunka irányítása, ez azt is je-^ lenti egyúttal, hogy olyan lehetőségeket kerestünk, ami a munkaidő kihasználását is maximálissá teszi, tehát a rendezvényeinket munkaidő után tartjuk. A tapasztalatom az, hogyha értelmes, jó dolgokról tudunk beszélgetni akkor az emberek ott maradnak és nincs olyan, hogy mennem kell, meg lehet oldani a problémáinkat munkaidőn túl is. A jelölést élőkészitő bizottság munkájával kapcsolatban szeretném azt elmondani, hogy tájékozódtak nálunk, a probléma az volt, amikor a nevek felmerültek a zöme nem tudta azonosítani, nem tudta kiről is van szó. Menetközben azonban most a végén megkaptuk már a nacionálékat, ebből bizonyos dolgok ismertté váltak, egykét dolog azonban nem. Mégpedig pontosan az nem, ami lényeges lenne, hogy ezeknek az embereknek , jelölteknek milyen a politikai hozzáállása kérdésekben, nyilvános szerepléseik ezt hogyan igazolják vissza, és a szavaikat mennyiben kisérik, vagy igazolják tetteik. Mib en bizhatunk, én rögtön megfogalmaznám azt is. Abban mindenképpen, hogy a jelölő bizottság részéről a jelöltek megitélésésénak fő szempontja az alkalmasság volt, abban, hogy a javaslat kialakításában elvtelen, baráti összefonódásokról nem volt szó, abban, hogy a megválasztásra kerülő tisztségviselők az erkölcsi normákat meg fogják tartani, a közélet tisztaságát védeni fogják és, hogy a folyamatosan változó körülményekhez képesek lesznek alkalmazkodni. Rajtunk is múlik, hogy ez igy legyen. Köszönöm szépen. Gábor József et. ÉGV Elnézést kérek, azért kérdeztem, hogy van- e más, mert nem szóláskényszerem van, de úgy gondolom, hogy bizonyos esetekben szólnunk kell ez, az egész értekezletre vonatkozik, én nem örülök, hogyha egy személynek kell vállalkozni, mert nyilván ez nem népszerű, ugyanakkor nem lehet bizonyos kérdések mellett elmenni. Hát énpl. ilyennek tartom ezt az utolsót is. En úgy hiszem, hogy a reformot, ha úgy értelmezzük ahogy ez most elhangzott, akkor kétségbeejtő. Ugyanis miért lehet jó a fiataloknak, az értelmiségnek, miért lehet jó a munkásság leghaladóbb részeinek? Azért, mert ha nő az a szabadságfok, amiről magam is igaz, hogy csak egy-két mondatot tudtam szólni a vállalatok kategóriájába, akkor egyértelműen L---- --------J
