Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1989-09-29
r n j S Z R Ja V ÉTELEK az . JZLB Bp. XX. kerületi Bizottságának pártértekezleti vitaanyagához ’ / Alapazervozetünk taggyűlése egyetért a vitaanyag első bekezdésének azokkal a megállapításaival, melyek a kerületi partértekezlet összehívását indokolják, feladatait határozzák meg. ügy látja^ azonban, hogy az anyag épp a bevezetőben megfogalmazott elvárásoknak nem tesz eleget: nem tekinti át a kerület politikai helyzetét / még csak kapaszkodókat sem nyújt ehhez/, nem méri fel kerületig viszonylatban "mozgalmunk állapotát és erejét”, nem derül ki belőle, hogy helyi értelemben mit kell megújuláson értenünk, igy aztán KxegyKiiibnaíZHricHZKtixkáxdáHixleKXsMiixszr* - néhány szervezeti kérdést le számítva — arra sem tesz javaslatot, hogy 'kait tegyünk, hogyan politizáljunk a XIV. kongresszusig.5’ Részletes észrevételeink az alábbiak: 1, / ggvetértünk az 1. pont második mondatának második felével, s az azt követe mondattal, hozzá kell tennünk azonban, hogy - a párt szervezeti szabályzatát és programjait alapul véve* - soha nem a felsőbb szervek döntéseinok,,levitele" volt a feladatunk. A párt mindig is elvárta tagjaitól az említett dokumentumokban definiált politika helyi viszonyokra történő alkalmazását, mások voltak azonban a szavak és mások a tettek. Ezt többen is a bőrünkön éreztük akkor, amikor kísérletet tettünk érvényes^ párthatározatok Iskolánkban történő megvalósítására, mindjárt kiderült, hogy nem a párt felső vezetése, hanem az iskola akkori állami vezetése, s a kerületi lítíbO vezetése tekinti eszköznek, vagy, ha ez nem megy, akkor ellenségnek az erre törekvő, törekvéseiket mindig időben világossá tevő kommunistákat, s ehhez a redagógus EB vezetése asszisztált es asszisztál. Az anyagnak tehát itt nem elsősorban az alapszervezetek önállóságának, politikai felelőssegének önállóságát kellene hangsúlyoznia, hanem arról kellene szólnia, hogy mi jellemezte az alapszervezetek és az irányitó pártszervek kapcsolatát itt, a kerületben, továbbá, hogy konkrétan hol, mibenJ hogyan kell ennek változnia a jövőben. Az anyag ehelyett csak kádercseréket ajánl. Kém mellékes az sem, hogy ez a gondolat 3 bekezdéssel később szinte egy az egyben visszatér. 2, / A vitaanyag 2. pontjában csak szervezeti változásokról van szó, arról, hogy a muhkumódszernek hogyan kell változnia, nem olvashatunk. /Holott az első bekezdés ezt is emliti./ A felsorolt szervezeti változások közül nem érthetünk egyet azzal, hogy a pártértekezlet VB nélküli BB-t válasszon. Ez mindenekelőtt ellentmond a szervezeti Szabályzatnak, melynek V. fejezetében a 22. pont 2. bekezdésének első mondata a VB választását kifejezetten előirja. De nem érthetünk egyet ezzel azért sem, mert ez az apparátus, elsősorban a kerületi első titkár hatalmának aránytalan megnövekedéséhez vezet. /A B, -t, annak két ülése között jelenleg a VB, tehát egy testület helyettesíti, a javaséat elfogadása esetén, legjobb esetben a titkárság./ Mellesleg, ezzel kapcsolatban vannak negatív KISZ-es tapasztalataink, /hasonló szervezeti változásom a^ KlüZ-ben alig egy évtizeddel ezelőtt egyértelmű centralizációhoz vezettek./ 3, / A 3. pont 2. bekezdésével kapcsolatban megjegyezzük: itt nemcsak fi ■§i ő)85" LJ L x--------------- -----------------------------------------------------------------------
