Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1975-02-15
t » 1 'ff f >-51-Tevékenvsébünket, munkánkat befolyásolják különböző té- TeveKenyseuu kereskedelemben bevezetett *?fzok, ^ Pjlt LÍ érte el a kívánt eredményt. Annak ííimáre hofv eredmény a 44 órás munkaidő bevezetese, de nincs megoldva a kereskedelemben dolgozó nők helyzetének könnyítése. Llit teszünk vállalatunknál annak érdekében, hogy a nők Anva^i^eszícözeink figyelembevétele mellett gondoskodunk^ k?qp-ének "bolti szállítóeszközök beszerzéséről es használatárólmely a nehéz fizikai munkát némileg könnyebbé A6nehéz fizikai munka megkönnyítése érdekében több boltunknál bevezetésre került a konténeres áruszállítás, mely SS SgyS Sf problémát okos, teljes mértékben nem tölti be°a hozzá fűzött reményeket. A szállító vállalatok nem ^ fordítanak kellő gondot a konténerben levő aruk betárolására elhelyezésére . Ennek következtében az áru-károsodik éSbSltSafnk dolgozóinak többletmunkát jelent. Ennek ahiblnak a kiküszöbölésével válik igazán.teljessé a konténeres áruszállítás és ez fogja jelenteni valóban a bolti munka megkünnyitését. T-i a helyzet a munkaerő ellátás területén? . . Hintek vállalatnál nehéz. Az élelmiszer ke^^edelml szakma azonban mostanában nem tartozik'a divatos ioglalkozaso közé, éppen adottságainál fogva. Miiven változásokat várhatunk ezen a területen? A munkaerőhelyzet egyensúlyba hozását az ABC b létrehozása tudja majd valamelyest javítani) jó irányba befolyásolni, de megoldani előreláthatólag ez sem tudja. TovábbrI is számolni kell azzal, hogy a kis alapterületű, egy-két személyes boltok, éppen a munkaerő helyzet miatt, nem fognak üzemelni. Ez azzal is fog járni, hogy a lakosságnak más vásárlási szokásokat kell majd kialakítani az eddig megszokottnál. c57Ólni kell arról, hogy■ konkurens szövetkezetek is belépnek vállalatunk életébe. Kialakult véleményünk szerint ?I I konkurens cégek, illetve szövetkezetek boltjainak mep1 -jelenése jelent gondot, hanem azok a módszerek, amelyek rétbükről a SunkaerS csábításnál jelentkeznek. Olyan magas bért Ígérnek és aénak is a szövetkezetek, ami nagyban befolyásolja az emberek gondolkodását,^ inagatartasat. A szövetkezetek bérbesorolási lehetősedéi messze túlhaladnák azt a lehetőséget, melyek az állami kiskereskedelmi vállalatoknál egyáltalán lehetségesek.^em tudunk magyarázatot adni arra, hogy azonos mennyiségű es minőségű munkáért a szövetkezetek miért tudnak az allami vállalat tál szemben jóval több bért fizetni. Ezért tudunk egye érteni azzal, ami a kerületi Pártbizottság óllásfoglala nalc 3. oldal, 3. bekezdeseben, a szövetkezetei OoZthatatlan alapjának növelését javasolja. Azt következtetjük ebből, hogy pl. a szövetkezetek kereskedelmi tevékenységük területén is olyan bért fognak majd kialakítani, nogy az az állami kereskedelem és szövetkezetek közötti becsű-L
