Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/10)

1988-03-10

i

II

Az idei tanévben már meghaladta a 10.000 főt. Közülük napjainkban valamivel több, mint 10 % veszélyeztetettként nyilvántartott . a a hátrányos helyzetűek arányát az iskola vonzáskörétől függően 10-60 %-ra becsülik, (l.sz. melléklet)

Arányuk az utóbbi 5 évben i9 emelkedett, és számszerűségében a 6-14 éves korúak ezreit jelenti.

A nyilvántartásba vétel óvodás kortól, környezeti (általában a család életvitele, ritkábban a baráti kör), magatartási, anyagi, egészségügyi ok alapján történik. Az esetek többségében a veszélyeztető tényezők halmozottan jelentkeznek, sokszor nehéz a domináló körülményt kiemelni, meghatározni. (2.9Z. melléklet)

Az utóbbi öt év nyilvántartását vizsgálva jelentős arányban szerepel a veszélyeztetés tényezőjeként a környezeti ok.

Ezeknek a gyerekeknek szülei i9 9Úlyos társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdenek. Egy 1985-ös felmérés tanúsága szerint akkor 65 alkoholista szülő 106 gyermeke szenvedett ettől a körülménytől. Az alkoholisták száma, 9 köztük a nők aránya növekszik. Közöttük a legnépesebb életkori 9áv a 30- -40 éveseké, ők többségben az általános iskolás korú gyermekek szülei.

Köztudomású, hogy növekszik a válások száma is, vannak ősz- ^ tályok, ahol a gyermekek fele él csonka családban. A megélhetés biztosítása hatalmas erőfeszítéseket kíván a szülőktől, s ez is jelentős mértékben bomlasztja a család életét. Fokozottan jelentkezik ez a lakótelepeken, ahol a mindennapokat terheli a lakástörle9ztés, a bútorok beszerzése, az otthonteremtés kiadásai, E körülmények között egyre kevesebb idő jut a családra, a gyerekre. Várhatóan e réteget érinti majd leginkább a személyi jövedelemadó bevezetése (szemben a családi jövedelemadó lehetőségével), s a gyermekruhák aránytalan, ugrásszerű emelése is.

í\-2-L ~~