Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.24.a/10)

1984-08-30

I ü * A közművelődés irányainak, feltételeinek tartalmi összefüggései Rétegmunka Korábban /a feladatterv elfogadásakor/ gondolkodásunk és közmű­velődési tevékenységünk középpontjában - száma és a foglalkozta­tottakon belüli aránya miatt indokoltan - a munkásmüvelődés állt. A munkahelyi közművelődés hagyományosan a brigádokra épült. Egy ideig tapasztalható volt, hogy az általános műveltség növelését célzó kultúrális vállalások jobban közelitettek az aktxv művelő­dési formákhoz, azonban a megvalósulással és a személyiségformá­ló hatással már akkor is voltak gondok. A brigádmozgalom szerepe jelentősen visszaesett a dolgozók életmódjának befolyásolásában, s de a közösségformálás, személyiségformálás szép példáját jelen­­tették a társadalmi munkaakciók, szociálpolitikai, kulturális cé­lú felajánlások. Eredményesnek értékelhető a dolgozók részvétele szakmai és ideoló­­oiai képzésekben, bár a politikai oktatásra egyre nehezebb abeis­­kolázás. Aránylag egyenletes az érdeklődés a dolgozók esti közép­iskolája iránt, azonban jelentősen csökkent a dolgozók esti álta­lános iskolájában tanulók száma. Ezutóbbi kedvezőtlen tendenciát jelez, ha figyelembe vesszük, hogy a dolgozói létszámcsökkenés mértékét meghaladja. így a nyolc osztályt el nem végzők száma lé­nyegében újratermelődik /elsősorban a hátrányos helyzetű rétegek­ből - bejárók, cigánylakosság, idénymunkások/. A dolgozók döntő többsége ma már rendelkezik a munkaköre betöltő­­séhez szükséges képzettséggel. A munkások szervezett oktatásban, képzésben való részvétele egyre inkább a dolgozók közvetlen érde­keltségétől függ. Ez a technológiai folyamatok korszerűsítésének -automatikus tanulásra ösztönző hatása- hiányában nem teremthető 0. meg, még ha a munkahelyi vezetők erkölcsi ösztönzése érvényesülne is. Kevesen értenek egyet azzal, hogy nem a tanulást, hanem a ta­nultak hasznosítását ismeri el anyagilag a gyár. Az 1978. évi feladatterv szükségesnek Ítélte meg egy felnőtt okta­tási központ létrehozását, amely az általános iskolai és gimnázi­umi oktatás mellett a szükségleteknek megfelelően bővitette volna profilját pl.: szakmai, vezetőképzéssel. A felnőtt oktatás szerve­zése pedig a Felnőttoktatási és Nevelési Tanács feladata lett vol­na. Az oktatási központ nem jött létre. A körülmények változása következtében ma nem is érezni hiányát, ahogy a Felnőttoktatási és Nevelési Tanácsét sem, amely egy ideig formálisan működött, majd megszűnt. A kerületi Tanács évente szervez felnőttoktatási fórumot, amelyen a munkahelyi vezetőket tájékoztatja a képzési le­hetőségekről. Az egyéni művelődési formák közül megfelelő súlyú az olv^ás. Az üzemi könyvtáraknak a dolgozók egynegyede tagja, ebből fele fizikai dolgozó. Emelkedett az olvasók aránya a VCSG-ben, jó szintű a Hungária Dacquardban, azonban a VOR-ban és Gránitban mind G e, --------------------------------------———------_- 2 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom