Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.24.a/8)
1989
t gi * 7 1989-től megszűnik a gazdasági munkaközösségek utáni különadó, és nem kell tovább fizetni a rubel export után a 0,50 Ft/Rbl befizetést sem. E két tényező 1988-hoz viszonyítva 16,1 MFt költségmegtakarítást eredményez. Változik a központi műszaki fejlesztési befizetés módszere is (a mérték az előző év nyereségadóalap 4,5 %-a), ez vállalatunkat kedvezően érinti (a költségmegtakarítás 13,8 MFt) . Változik a szakmunkásképzési hozzájárulás mértéke és módszere is, ez vállalatunk számára többletkifizetést jelent. A rubel export utáni termelési adó fizetés mértéke 1989- ben 24 %-ra nő az 1988. évi 19 %-kal szemben. A fizetési terheket enyhíti, hogy a kontingens feletti exportot 1989-től nem terheli befizetési kötelezettség. (Ebbe a körbe a KMGY exportjából 2,7 MRbl tartozik) A felsorolt tényezők együttes hatásaként a vállalat 1989-ben 104,4 MFt rubel termelési adót köteles fizetni, az 1988. évinél 26.1 MFt-tal többet. A tervezett értékesítésből származó fedezet és a felsorolt költségek tervezett alakulásának együttes hatására a vállalat 1989. évi nyeresége 96,5 MFt-ban tervezhető, minden gyárban az 1988. évi érték alatt alakul. Az EKM nyereségterve 49,5 MFt (ez 6,6 MFt átmenő passzívából történő műszaki fejlesztési költségfelhasználás figyelembevételével alakult ki), az 1988. évi érték 93.2 %-a, a KMGY nyeresége 43,0 MFt az 1988. évi érték 83 %-a, az AKGY tervezett nyeresége 4,0 MFt az 1988. évi érték 67 %-a. 4.) Műszaki fe jlesztési elképzelések, beruházások Az előzőekben részletezett tervfejezetek alapján a vállalatnak 1989-ben a piaci kereslet csökkenésével és a költségek növekedésével kell számolnia (energis, postai díjak, szállítás, stb.). ? /! ■ >%. '
