Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/8)

1988-10-03

r

i

t

J - 12 -Q makroszintű érdekegyeztetésben kötelező és ajánlás jellegű megállapodások a reál- illetve nominálbér lehetséges alakulásáról és a folyamatok megállapodástól eltérő alakulása esetén megteendő intézkedésekről;

a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerének a makrogazdasági célok szolgálatába való állitása (ilyen irányú korábbi szerepének fokozása).

Az 1989. évi bérmechanizmus elemeit a következőkben részletezzük:

1 * Megtérülési követelmény az élőmunka-felhasználás többlétévé 1 szemben, jövedelempolitikai kedvezmény

Annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezeteket az élőmunka-felhasználás hatékonyságának javítására ösztönözzük, az élőmunka-felhasználás tárgyévi többlete után nyereségkövetelményt támasztunk. Ennek formája az, hogy a tárgyévi bérnövekmény bekerül a vállalkozási nyereségadó alapjába, s igy a többletet is 50 %-os adó terheli.

A bértöbblet adódhat a vállalati átlagbér növekedésből, a létszám növekedéséből, illetve a kettő kombinációjából. Álláspontunk szerint, mivel valamennyi esetben többlet—élőmunka felhasználásról van szó, amelynek a nyereségben meg kell térülnie, a bérköltség teljes növekménye után adózni kell.

A többletbérrel szemben támasztott megtérülési követelmény nem jelent visszatérést az adóviselő képességre épitő szabályozáshoz. Nincs ugyanis olyan célja, hogy a bérnövekedés lehetséges nagyságát az adó segítségével határolja be - erre egy 50 %-os lineáris adó eleve nem is alkalmas - pusztán egységes hozamot követel a többletbér felhasználásának arányában. A bérnövekedés nagyságára vonatkozóan nem ez az elem, hanem a makroszintű érdekegyeztetés fejt ki orientáló hatást.

______________________ /r - I

L ~ -